Run scripts/auxiliar/update-with-convert-ly.sh

[lilypond.git] / Documentation / hu / learning / common-notation.itely

@c -*- coding: utf-8; mode: texinfo; documentlanguage: hu -*-
@c This file is part of learning.tely
@ignore
    Translation of GIT committish: 48c2b169dc8a9bc2ab2c767cbb83b57cc158742b

    When revising a translation, copy the HEAD committish of the
    version that you are working on.  For details, see the Contributors'
    Guide, node Updating translation committishes..
@end ignore


@c \version "2.16.0"

@node Elemi kottaírás
@chapter Elemi kottaírás
@translationof Common notation

Az @ref{Első lecke} után ez a fejezet ismerteti, hogyan lehet a gyakori
kottaelemek felhasználásával gyönyörű kottákat készíteni.

@menu
* Egyszólamú lejegyzés::
* Több hang egyszerre::
* Dalok::
* Utolsó simítások::
@end menu

@node Egyszólamú lejegyzés
@section Egyszólamú lejegyzés
@translationof Single staff notation

Ebben a szakaszban bemutatjuk a kotta gyakori elemeit, egyelőre egy szólamnál
maradva.

@menu
* Módosítás és előjegyzés::
* Ívek::
* Artikuláció és dinamika::
* Szöveges utasítások::
* Automatikus és kézi gerendázás::
* Haladó ritmikai parancsok::
@end menu


@node Módosítás és előjegyzés
@subsection Módosítás és előjegyzés
@translationof Accidentals and key signatures

@subheading Módosítójelek

@cindex módosítójelek
@cindex előjegyzés és módosítójelek
@cindex kereszt
@cindex kettős kereszt
@cindex kereszt, kettős
@cindex bé
@cindex kettős bé
@cindex bé, kettős
@cindex bebé

@funindex es
@funindex is
@funindex eses
@funindex isis

Fogalomtár: @rglos{sharp}, @rglos{flat}, @rglos{double sharp},
@rglos{double flat}, @rglos{accidental}.

@notation{Keresztes} hangot a hang neve után közvetlenül @code{is} utótagot
írva kapunk, @notation{bés} hangot pedig @code{es}-t (asz és esz
esetén akár egyszerűen @code{s}-t) írva. Értelemszerűen
@notation{kettős kereszt} és @notation{kettős bé} rendre @code{isis} és
@code{eses} hozzáadásával írható le. Ez a szabály az északi és a germán
nyelvek elnevezési hagyományaiból ered. Más megnevezésű
@notation{módosítójelek} használata a @ruser{Note names in other languages}
c. fejezetben van leírva.

@lilypond[verbatim,quote,relative=2]
cis1 es fisis, ases
@end lilypond

@subheading Előjegyzés

@cindex előjegyzés
@cindex dúr
@cindex moll
@cindex előjegyzés és módosítójelek
@cindex hangzás és lejegyzés különbsége

@funindex \key
@funindex key
@funindex \major
@funindex major
@funindex \minor
@funindex minor

Fogalomtár: @rglos{key signature}, @rglos{major},
@rglos{minor}.

Az @notation{előjegyzés} a @code{\key} parancs segítségével állítható be,
melyet a hangnem alaphangja és színezete (dúr: @code{\major} vagy
moll: @code{\minor}) követ.

@lilypond[verbatim,quote,relative=2]
\key d \major
a1
\key c \minor
a
@end lilypond

@smallspace

@subheading Figyelmeztetés az előjegyzés és a módosítójelek viszonyával kapcsolatban

Fogalomtár: @rglos{accidental}, @rglos{key signature},
@rglos{pitch}, @rglos{flat}, @rglos{natural}, @rglos{sharp},
@rglos{transposition}.

A @notation{módosítások}, az @notation{előjegyzés} és az ütemvonalak
együttesen határozzák meg, hogy milyen @notation{módosítójelek} jelennek meg
a kottában. A LilyPond forrásfájlban az előjegyzés után is ki kell tenni
a megfelelő módosításokat! Ez a viselkedés elsőre zavart okozhat, úgyhogy
bővebb magyarázatra szorul.

A LilyPond különbséget tesz a zenei tartalom és megjelenés, azaz a hangzó
és a lejegyzett zene között. A módosítás (hogy egy hang fel van-e emelve
vagy le van-e süllyesztve) a hangmagassághoz tartozik, így a zenei tartalom
része. Az, hogy a kottában a hang előtt szerepel-e egy kereszt, feloldójel
vagy bé, a lejegyzéshez tartozik. A kotta lejegyzésének szigorú szabályai
vannak, és a módosítójelek előállításánál a LilyPond intelligens módon
ezeket a szabályokat követi. A hangmagasságokat a felhasználó határozza meg:
mindig azt kell pontosan leírni, amit az ember hall.

Ebben a példában:

@lilypond[verbatim,quote,relative=2]
\key d \major
d cis fis
@end lilypond

@noindent
egyik hang előtt sincs a kottában módosítójel, de ettől a LilyPond
forrásfájlban még ki kell rakni az @code{is}
utótagokat, hiszen cisz és fisz hang szól.

Ha leírunk egy @code{b}-t, azaz egy h hangot, az nem azt jelenti, hogy
@qq{a megfelelő vonalra egy kottafejet kell írni}, hanem azt, hogy
@qq{itt egy h hang szól}. Pl. Asz-dúrban a h hang elé kerül módosítójel:

@lilypond[verbatim,quote,relative=2]
\key as \major
b
@end lilypond

Az, hogy minden módosítást külön meg kell adni, csak kevés többletmunkát
igényel a begépelésnél, de több előnye van: könnyebb a
@notation{transzponálás}, valamint a konkrét kiírt módosítójelek többfajta
rendszer szerint határozhatóak meg. Ezekre a rendszerekre látható néhány példa
az @ruser{Automatic accidentals} c. fejezetben.


@seealso
Referencia: @ruser{Note names in other languages},
@ruser{Accidentals}, @ruser{Automatic accidentals},
@ruser{Key signature}.

Fogalomtár: @rglos{Pitch names}.


@node Ívek
@subsection Ívek
@translationof Ties and slurs

@cindex átkötés
@cindex kötőív
@cindex frazeálóív

@funindex ~
@funindex ( ... )
@funindex \( ... \)

@subheading Átkötés


Fogalomtár: @rglos{tie}.

@notation{Átkötött} hangot úgy kaphatunk, hogy a hang után egy @code{~}
karaktert írunk.

@lilypond[verbatim,quote,relative=2]
g4~ g c2~
c4 ~ c8 a8 ~ a2
@end lilypond

@subheading Kötőív


Fogalomtár: @rglos{slur}.

A @notation{kötőív} egy dallamot összefogó ív. Kezdőhangja után
@code{(}, záróhangja után @code{)} írandó.

@lilypond[verbatim,quote,relative=2]
d4( c16) cis( d e c cis d) e( d4)
@end lilypond

@subheading Frazeálóív

Fogalomtár: @rglos{slur}, @rglos{phrasing}.

A @notation{frázisokat} jelölő ívek elejét és végét a @code{\(} és
@code{\)} jelek határozzák meg. Szerepelhet egyszerre kötőív és frazeálóív,
de egyszerre két kötőív vagy két frazeálóív nem.

@lilypond[verbatim,quote,relative=2]
a8(\( ais b c) cis2 b'2 a4 cis,\)
@end lilypond

@smallspace

@cindex kötőív és átkötés különbsége
@subheading Figyelmeztetés az átkötés és kötőív viszonyával kapcsolatban

Fogalomtár: @rglos{articulation}, @rglos{slur}, @rglos{tie}.

A @notation{kötőív} kinézetre hasonlít az @notation{átkötéshez}, de más a
jelentése. Az átkötés egy hang hosszát toldja meg a következő, ugyanolyan
magasságú hangéval. A kötőív egy dallam @notation{artikulációját} határozza
meg, és több hangot átívelhet. Természetesen egy kötőíven belül lehetnek
átkötött hangok.

@lilypond[verbatim,quote,relative=2]
c2~( c8 fis fis4 ~ fis2 g2)
@end lilypond


@seealso
Referencia: @ruser{Ties}, @ruser{Slurs},
@ruser{Phrasing slurs}.


@node Artikuláció és dinamika
@subsection Artikuláció és dinamika
@translationof Articulation and dynamics


@subheading Artikuláció

@cindex artikuláció
@cindex hangsúly
@cindex staccato

Fogalomtár: @rglos{articulation}.

Egy hang @notation{artikulációját} egy gondolatjel (@code{-}) után írt megfelelő
karakterrel lehet jelezni, pl. a staccatóhoz @code{-.} írandó a hang után:

@lilypond[verbatim,quote,relative=2]
c-. c-- c-> c-^ c-+ c-_
@end lilypond

@subheading Ujjrend

@cindex fingering

@funindex ^
@funindex _

Fogalomtár: @rglos{fingering}.

Hasonlóan az artikulációhoz, az @notation{ujjrend} a hang után írt
gondolatjellel (@code{-}) és számmal jelezhető:

@lilypond[verbatim,quote,relative=2]
c-3 e-5 b-2 a-1
@end lilypond

Az artikulációs jelzések és ujjrendek automatikusan a hang helyes oldalára
kerülnek, de ez felülírható, ha a gondolatjelet (@code{-}) kicseréljük
@code{^} vagy @code{_} karakterre, ami azt jelenti, hogy a jelzés az előbbi
esetben mindig a hang felett, ill. az utóbbi esetben mindig a hang alatt fog
elhelyezkedni. Egy hangon több artikulációs jel is lehet. Mindazonáltal a
legtöbb esetben legjobb, ha a LilyPond határozza meg, melyik oldalra
kerüljenek a jelzések.

@lilypond[verbatim,quote,relative=2]
c_-^1 d^. f^4_2-> e^-_+
@end lilypond

@subheading Dinamika

@cindex dinamika
@cindex decrescendo
@cindex crescendo

@funindex \f
@funindex \ff
@funindex \mp
@funindex \p
@funindex \mf
@funindex \pp
@funindex \<
@funindex <
@funindex \>
@funindex >
@funindex \!
@funindex !

Fogalomtár: @rglos{dynamics}, @rglos{crescendo},
@rglos{decrescendo}.

@notation{Dinamikai jelzések} kottába írásához a megfelelő rövidítést kell
@code{\} karakterrel együtt azon hang után írni, amelytől kezdve érvényes:

@lilypond[verbatim,quote,relative=2]
c\ff c\mf c\p c\pp
@end lilypond

A @notation{crescendo} és @notation{decrescendo} a @code{\<}, ill. @code{\>}
paranccsal kezdődik, és a következő dinamikai jelzésnél vagy a @code{\!}
parancsnál fejeződik be:

@lilypond[verbatim,quote,relative=2]
c2\< c2\ff\> c2 c2\!
@end lilypond


@seealso
Referencia: @ruser{Articulations and ornamentations},
@ruser{Fingering instructions}, @ruser{Dynamics}.


@node Szöveges utasítások
@subsection Szöveges utasítások
@translationof Adding text

@cindex szöveg
@cindex formázott szöveg

@funindex \markup
@funindex markup

A hangokhoz a következő módon lehet szöveges jelzéseket rendelni:

@lilypond[verbatim,quote,relative=2]
c1^"espr" a_"legato"
@end lilypond

Ez nem dalszöveg, hanem szöveges előadási utasítások bevitelére szolgál!
Formázott szöveget a @code{\markup} blokkon belülre kell elhelyezni:

@lilypond[verbatim,quote,relative=2]
c1^\markup{ \bold espr}
a1_\markup{
  \dynamic f \italic \small { 2nd } \hspace #0.1 \dynamic p
}
@end lilypond


@seealso
Referencia: @ruser{Writing text}.


@node Automatikus és kézi gerendázás
@subsection Automatikus és kézi gerendázás
@translationof Automatic and manual beams

@cindex gerendázás
@cindex automatikus gerendázás
@cindex kézi gerendázás
@cindex gerendázás, automatikus
@cindex gerendázás, kézi

@funindex [ ... ]
@funindex [
@funindex ]
@funindex \autoBeamOff
@funindex autoBeamOff
@funindex \autoBeamOn
@funindex autoBeamOn

Fogalomtár: @rglos{beam}.

A @notation{gerendák} automatikus elhelyezéséről a LilyPond gondoskodik:

@lilypond[verbatim,quote,relative=2]
a8 ais d ees r d c16 b a8
@end lilypond

Amennyiben az automatikus gerendázás nem megfelelő, kézzel felüldefiniálható.
Ha egyszeri alkalommal kell a gerendázást megváltoztatni, a gerenda első
hangja után @code{[}, az utolsó hangja után @code{]} írandó.

@lilypond[verbatim,quote,relative=2]
a8[ ais] d[ ees r d] a b
@end lilypond

Az automatikus gerendázás kikapcsolására az @code{\autoBeamOff} parancs
szolgál. Egészen addig tart a hatása, amíg vissza nem kapcsoljuk az
automatikus gerendázást az @code{\autoBeamOn} segítségével.

@lilypond[verbatim,quote,relative=2]
\autoBeamOff
a8 c b4 d8. c16 b4
\autoBeamOn
a8 c b4 d8. c16 b4
@end lilypond


@seealso
Referencia: @ruser{Automatic beams}, @ruser{Manual beams}.


@node Haladó ritmikai parancsok
@subsection Haladó ritmikai parancsok
@translationof Advanced rhythmic commands

@subheading Felütés

@cindex felütés
@cindex csonkaütem

@funindex \partial
@funindex partial

Fogalomtár: @rglos{anacrusis}.

@notation{Felütés} a @code{\partial} kulcsszó segítségével kapható.
A parancs után egy ritmusértéket kell írni: például @code{\partial 4} egy
negyed értékű felütést, @code{\partial 8} egy nyolcad értékű felütést
eredményez.

@lilypond[verbatim,quote,relative=2]
\partial 8
f8 c2 d
@end lilypond

@subheading n-olák

@cindex triola
@cindex n-ola

@funindex \times
@funindex times

Fogalomtár: @rglos{note value}, @rglos{triplet}.

Triolák, kvintolák stb. (általánosan @notation{n-olák}) a @code{\times}
kulcsszóval írhatóak le. A parancs után egy törtszámot és egy dallamot kell
írni: a dallamban a hangok hosszúságai a törtszámmal szorzódnak meg. Például
a @notation{triolák} lejegyzett hosszúságuk 2/3 részéig szólnak, így triolánál
2/3 kell, hogy legyen a tört értéke.

@lilypond[verbatim,quote,relative=2]
\times 2/3 { f8 g a }
\times 2/3 { c r c }
\times 2/3 { f,8 g16[ a g a] }
\times 2/3 { d4 a8 }
@end lilypond

@subheading Előkék

@cindex előke
@cindex acciaccatura
@cindex appoggiatura

@funindex \grace
@funindex grace
@funindex \acciaccatura
@funindex acciaccatura
@funindex \appoggiatura
@funindex acciaccatura

Fogalomtár: @rglos{grace notes}, @rglos{acciaccatura},
@rglos{appoggiatura}.

Az @notation{előkéket} a @code{\grace} parancs jelöli. Súlyos előkék előtt
az @code{\appoggiatura}, súlytalanok előtt az @code{\acciaccatura} parancs
áll:

@lilypond[verbatim,quote,relative=2]
c2 \grace { a32[ b] } c2
c2 \appoggiatura b16 c2
c2 \acciaccatura b16 c2
@end lilypond


@seealso
Referencia: @ruser{Grace notes}, @ruser{Tuplets},
@ruser{Upbeats}.


@node Több hang egyszerre
@section Több hang egyszerre
@translationof Multiple notes at once

Ebben a szakaszban annak a lehetőségeit vizsgáljuk meg, hogyan lehet
többszólamú zenét írni a LilyPondban. Ebbe beletartozik a több hangszerre,
több kottasort elfoglaló hangszerre (pl. zongorára) írt művek, valamint
akkordok lejegyzése.

A @notation{polifónia} szót ezentúl annak a speciális esetnek a megnevezésére
használjuk, amikor egy vonalrendszeren belül több szólam szerepel.

@menu
* A zenei kifejezés fogalma::
* Több kottasor::
* Kottasor-csoport::
* Hangok akkordba foglalása::
* Több szólam egy kottasoron belül::
@end menu


@node A zenei kifejezés fogalma
@subsection A zenei kifejezés fogalma
@translationof Music expressions explained

@cindex zenei kifejezés
@cindex kifejezés, zenei
@cindex összetett zenei kifejezés
@cindex zenei kifejezés, összetett

A LilyPond bemeneti fájljaiban a zene @emph{zenei kifejezésekből} épül fel.
Egy hang már egy kifejezés:

@lilypond[verbatim,quote,relative=2]
a4
@end lilypond

Ha több hangot kapcsos zárójelbe teszünk, egy @emph{összetett zenei
kifejezés} jön létre. Az alábbi példában az összetett zenei kifejezés
két hangból áll:

@lilypond[verbatim,quote,relative=2]
{ a4 g4 }
@end lilypond

A kapcsos zárójel azt jelenti, hogy a benne szereplő zenei kifejezések egymás
után következnek: mindegyik akkor kezdődik, amikor az előtte álló befejeződik.
A zenei kifejezések egymásba ágyazhatóak:

@lilypond[verbatim,quote,relative=2]
{ { a4 g } f g }
@end lilypond

@subheading Analógia: matematikai kifejezések

Ez a mechanizmus a matematikai képletekhez hasonló: egy nagy képlet
sok kicsi képletből, vagyis kifejezésből épül fel, melyek további
kifejezéseket tartalmazhatnak, és így tetszőleges bonyolultságú kifejezések
létrehozhatóak. Például:

@example
1

1 + 2

(1 + 2) * 3

((1 + 2) * 3) / (4 * 5)
@end example

Ebben a sorozatban minden kifejezés a következő kifejezésben egy nagyobb
kifejezés részeként szerepel. A legegyszerűbb kifejezések a számok, összetett
kifejezéseket pedig úgy hozhatunk létre, hogy meglevő kifejezéseket
műveletekkel (mint pl. @code{+}, @code{*} vagy @code{/}) és zárójelekkel
kombinálunk össze. Akárcsak a matematikai kifejezések, a zenei kifejezések is
tetszőleges mélységig egymásba ágyazhatóak, és éppen erre van szükség
többszólamú zene esetén.


@subheading Egyidejű zenei kifejezések: több kottasor

@cindex több kottasor
@cindex kottasor
@cindex vonalrendszer
@cindex polifónia
@cindex párhuzamos kifejezések
@cindex kifejezések, párhuzamos
@cindex relatív mód és párhuzamos kifejezések

@funindex <<
@funindex >>
@funindex << ... >>

Fogalomtár: @rglos{polyphony}.

A fent leírt technikát alkalmazzuk @notation{polifónia} lejegyzésénél.
Több kottasort vagy több kottasoron belüli szólamot tartalmazó zenénél
párhuzamosan (egyidejűen) kell összekombinálni a kifejezéseket.
Annak a jelzésére, hogy több szólam egyszerre kezd játszani,
@code{<<} és @code{>>} közé kell foglalni őket; ez jelenti azt, hogy
nem egymás után, hanem egy időben kezdődnek. A következő példában
három dallamot (ezek mindegyike két hangból áll) kombinálunk össze
három szólammá:

@lilypond[verbatim,quote]
\relative c'' {
  <<
    { a4 g }
    { f e }
    { d b }
  >>
}
@end lilypond

Amikor egy kifejezés egy másik kifejezésen belül szerepel, érdemes
eggyel nagyobb behúzással kezdeni. A LilyPondnak ez nem számít,
de a LilyPond forrásfájlt olvasó emberek számára áttekinthetőbb lesz
a bemenet.

@warning{Relatív módban minden hang magasságát a forrásfájlban őt megelőző
hanghoz képest számítja ki a LilyPond, nem pedig az első @code{\relative}
parancs viszonyítási hangjához képest.}


@subheading Egyidejű zenei kifejezések: egy kottasor

A LilyPond onnan állapítja meg, hogy egy vagy több kottasor szerepel-e a
darabban, hogy az első kifejezés többszólamú-e. Ha nem, egy kottasort
hoz létre, ha igen, többet.

@lilypond[verbatim,quote]
\relative c'' {
  c2 <<c e>>
  << { e f } { c <<b d>> } >>
}
@end lilypond

@node Több kottasor
@subsection Több kottasor
@translationof Multiple staves

@cindex több kottasor
@cindex kottasor, több
@cindex kontextus

@funindex \new Staff
@funindex new Staff
@funindex Staff
@funindex \new
@funindex new
@funindex Score
@funindex Voice
@funindex Lyrics
@funindex ChordNames

Ahogy azt az előző, @ref{A zenei kifejezés fogalma} c. szakaszban láttuk,
a LilyPond bemeneti fájljai zenei kifejezésekből épülnek fel, és ha egy
párhuzamos kifejezés az első, akkor több kottasorból áll a mű. Jobban látható,
hogy mi történik, ha világosan megmondjuk, mi szerepeljen külön kottasorban,
és mi nem.

Egy kottasor kézzel történő létrehozásához a zenei kifejezés elé
@code{\new Staff} parancsot kell írni.
Az így kapott kottasorokat, ahogy már megszoktuk, a @code{<<} és
@code{>>} jelekkel kell összekombinálni:

@lilypond[verbatim,quote]
\relative c'' {
  <<
    \new Staff { \clef treble c }
    \new Staff { \clef bass c,, }
  >>
}
@end lilypond

A @code{\new} parancs egy új @emph{kontextus} létrehozására szolgál.
Egy kontextus egy zárt környezet, amely zenei eseményeket
(pl. hangokat vagy a @code{\clef} paranccsal jelölt kulcsokat) tartalmaz.
Egyszerűbb esetekben sok környezet automatikusan létrejön. Bonyolultabb
műveknél érdemes ezeket a környezeteket kézzel létrehozni.

Sokfajta környezet létezik. Többek között a @code{Score} (kotta),
@code{Staff} (kottasor) és @code{Voice} (szólam) környezetek tartalmazhatnak
dallamokat, míg a @code{Lyrics} (dalszöveg) környezet dalszöveget
tartalmazhat, a @code{ChordNames} (akkordnevek) környezet pedig akkordok
neveit tartalmazhatja.

A nyelvtanban a @code{\new} parancs egy zenei kifejezés elé fűzve
egy nagyobb zenei kifejezésnek számít. Bizonyos szempontból a negatív
előjelre hasonlít a matematikában. A @math{(4+5)} képlet egy kifejezés,
így a @math{-(4+5)} képlet egy nagyobb kifejezés.

Egy kottasorban elhelyezett ütemmutató minden más kottasorra is hat
alapesetben. Ugyanakkor az egy kottasorban szereplő előjegyzés
@emph{nem} hat a többi kottasorra. Ez azért az alapértelmezett viselkedés,
mert a transzponáló hangszereket tartalmozó és a politonális zene gyakoribb,
mint a poliritmikus.

@lilypond[verbatim,quote]
\relative c'' {
  <<
    \new Staff { \clef treble \key d \major \time 3/4 c }
    \new Staff { \clef bass c,, }
  >>
}
@end lilypond




@node Kottasor-csoport
@subsection Kottasor-csoport
@translationof Staff groups

@cindex zongoraszólam
@cindex kórusszólam

@funindex PianoStaff
@funindex GrandStaff
@funindex ChoirStaff

Fogalomtár: @rglos{brace}.

A zongoramuzsikát két összekapcsolt kottasorban szokás lejegyezni.
Egy zongoraszólam így hasonló a @ref{Több kottasor} c. szakaszban
szereplő több kottasort tartalmazó példához, csak most az egész párhuzamos
kifejezés egy @code{PianoStaff} kontextuson belül szerepel:

@example
\new PianoStaff <<
  \new Staff @dots{}
  \new Staff @dots{}
>>
@end example

Egy rövid zongoradarab-részlet:

@lilypond[verbatim,quote]
\relative c'' {
  \new PianoStaff <<
    \new Staff { \time 2/4 c4 e g g, }
    \new Staff { \clef bass c,, c' e c }
  >>
}
@end lilypond

Másfajta kottasor-csoportok is léteznek: a zenekari szólamok összekapcsolására
használatos @code{\new GrandStaff} vagy a kórusszólamok csoportosítására
szolgáló @w{@code{\new ChoirStaff}}. Ezek hasonló kontextusok, mint a
@code{\new PianoStaff}, csak másfajta kapcsot használnak, és máshogy kötik
össze az ütemvonalakat.


@seealso
Referencia: @ruser{Keyboard and other multi-staff instruments},
@ruser{Displaying staves}.


@node Hangok akkordba foglalása
@subsection Hangok akkordba foglalása
@translationof Combining notes into chords

@cindex akkordok
@cindex ritmusérték, akkordok

@funindex <
@funindex >
@funindex < ... >

Fogalomtár: @rglos{chord}.

Korábban láttuk, hogyan lehet több szólamot elérni dupla kacsacsőrök
használatával. Ehhez hasonló az akkordok leírása: az akkord hangjait
@emph{egyszeres} kacsacsőrök közé kell zárni. Mivel egy akkord minden
hangja ugyanannyi ideig tart, az akkord ritmusértékét nem az egyes
akkordhangok, hanem a záró kacsacsőr után kell megadni.

@lilypond[verbatim,quote,relative=2]
r4 <c e g>4 <c f a>2
@end lilypond

Az akkordokra érdemes úgy gondolni, mint az egyes hangokra:
szinte minden, amit egy hanghoz lehet rendelni, az egy egész akkordhoz is
rendelhető, ha a kacsacsőrökön @emph{kívül} helyezzük el.
Például így lehet átkötött vagy másképpen gerendázott akkordokat elérni:
a megfelelő jelzések a kacsacsőrök után szerepelnek.

@lilypond[verbatim,quote,relative=2]
r4 <c e g>8[ <c f a>]~ <c f a>2
r4 <c e g>8( <c e g>\> <c e g>4 <c f a>\!)
@end lilypond


@node Több szólam egy kottasoron belül
@subsection Több szólam egy kottasoron belül
@translationof Single staff polyphony

@cindex polifónia
@cindex több szólam egy kottasoron belül
@cindex kottasoron belüli szólamok
@cindex láthatatlan szünet
@cindex szünet, láthatatlan

@funindex << ... \\ ... >>
@funindex <<
@funindex \\
@funindex >>

A polifónia, azaz egy kottasoron belüli szólamok lejegyzése, bár nem
bonyolult jelenség, olyan fogalmak megértését feltételezi, amelyeket
még nem tárgyaltunk. Ezt most sem fogjuk megtenni. Ehelyett a
tankönyv megfelelő részére hivatkozunk, amely részletesen
elmagyarázza a témakört.

@seealso
Tankönyv: @ref{A szólamok zenét tartalmaznak}.

Referencia: @ruser{Simultaneous notes}.

@node Dalok
@section Dalok
@translationof Songs

Ez a szakasz a vokális zene és egyszerű dalok, valamint könnyűzenei számok
lejegyzésébe nyújt betekintést.

@menu
* Egyszerű dalok kottázása::
* Dalszöveg igazítása a dallamhoz::
* Azonos dalszöveg több kottasorhoz::
@end menu


@node Egyszerű dalok kottázása
@subsection Egyszerű dalok kottázása
@translationof Setting simple songs

@cindex dalszöveg
@cindex dal

@funindex \addlyrics
@funindex addlyrics

Fogalomtár: @rglos{lyrics}.

Egy angol gyermekdal, a @notation{Girls and boys come out to play} így
kezdődik:

@lilypond[verbatim,quote]
\relative c'' {
  \key g \major
  \time 6/8
  d4 b8 c4 a8 d4 b8 g4
}
@end lilypond

@notation{Dalszöveget} legegyszerűbben úgy lehet hozzáadni a dallamhoz,
hogy a dallam után írjuk az @code{\addlyrics} parancsot, majd a dalszöveget.
Minden szótagot szóközzel kell elválasztani.

@lilypond[verbatim,quote]
<<
  \relative c'' {
    \key g \major
    \time 6/8
    d4 b8 c4 a8 d4 b8 g4
  }
  \addlyrics {
    Girls and boys come out to play,
  }
>>
@end lilypond

Mind a dallamot, mind a dalszöveget kapcsos zárójelbe kell tenni, az egész
dalt pedig @w{@code{<< ... >>}} közé, mivel a zene és a szöveg egyszerre
kezdődik.

@node Dalszöveg igazítása a dallamhoz
@subsection Dalszöveg igazítása a dallamhoz
@translationof Aligning lyrics to a melody

@cindex melizma
@cindex aláhúzás
@cindex kötőjel
@cindex dalszöveg igazítása
@cindex dalszöveg, többszótagú szavak

Fogalomtár: @rglos{melisma}, @rglos{extender line}.

A gyerekdal következő sora: @notation{The moon doth shine as bright as day}.
Írjuk be ezt is:

@lilypond[verbatim,quote]
<<
  \relative c'' {
    \key g \major
    \time 6/8
    d4 b8 c4 a8 d4 b8 g4
    g8 a4 b8 c b a d4 b8 g4.
  }
  \addlyrics {
    Girls and boys come out to play,
    The moon doth shine as bright as day;
  }
>>
@end lilypond

A @notation{shine} szót két hangra kellene énekelni, így a dalszöveg nem
illeszkedik helyesen a hangokra. Egy @notation{melizmát} kell létrehozni.
Több lehetőség van arra, hogy egy szótagot több hangra elnyújtsunk; a
legegyszerűbb, ha a melizma hangjait kötőívvel összekötjük (ld. az
@ref{Ívek} szakaszt):

@lilypond[verbatim,quote]
<<
  \relative c'' {
    \key g \major
    \time 6/8
    d4 b8 c4 a8 d4 b8 g4
    g8 a4 b8 c( b) a d4 b8 g4.
  }
  \addlyrics {
    Girls and boys come out to play,
    The moon doth shine as bright as day;
  }
>>
@end lilypond

Most már a dalszöveg jól illeszkedik a dallamra, de az automatikus gerendázás
nem felel meg az angolszász konvenciónak a @notation{shine as}
szavakon. Írjuk felül ezt kézzel (ld. az @ref{Automatikus és kézi gerendázás}
szakaszt):

@lilypond[verbatim,quote]
<<
  \relative c'' {
    \key g \major
    \time 6/8
    d4 b8 c4 a8 d4 b8 g4
    g8 a4 b8 c([ b]) a d4 b8 g4.
  }
  \addlyrics {
    Girls and boys come out to play,
    The moon doth shine as bright as day;
  }
>>
@end lilypond

A melizmát úgy adhatjuk meg másképp a kötőív helyett, hogy a dalszövegben
annyi alulvonás karakterrel (@code{_}) látjuk el a szótagot, ahány hangra (az elsőt
leszámítva) kiterjed:

@lilypond[verbatim,quote]
<<
  \relative c'' {
    \key g \major
    \time 6/8
    d4 b8 c4 a8 d4 b8 g4
    g8 a4 b8 c[ b] a d4 b8 g4.
  }
  \addlyrics {
    Girls and boys come out to play,
    The moon doth shine _ as bright as day;
  }
>>
@end lilypond

Ha egy melizma nagyon hosszú, @notation{szótagjelző vonalat} szokás húzni,
amíg a melizma tart. Ezt két alulvonással (@code{__}) jelezzük. Íme Purcell
@notation{Dido és Aeneas} c. operájából @notation{Dido búcsúáriájának} első
három üteme:

@lilypond[verbatim,quote]
<<
  \relative c'' {
    \key g \minor
    \time 3/2
    g2 a bes bes( a)
    b c4.( bes8 a4. g8 fis4.) g8 fis1
  }
  \addlyrics {
    When I am laid,
    am laid __ in earth,
  }
>>
@end lilypond

Eddig még egy példában sem szerepelt több szótagból álló szó.
Általában minden szótagot külön hangra kell énekelni, a szótagok
közé kötőjel kerül a kottában. Ezt a forrásfájlban két gondolatjel
@code{--} jelzi. Következő példánkban mindaz szerepel, amit eddig
megtanultunk a dallam és szöveg összekapcsolásáról:

@c no ragged-right here because otherwise the hyphens get lost,
@c but the example is long enough to avoid looking strange.
@lilypond[verbatim,quote,noragged-right]
<<
  \relative c' {
    \key g \major
    \time 3/4
    \partial 4
    d4 g4 g a8( b) g4 g4
    b8( c) d4 d e4 c2
  }
  \addlyrics {
    A -- way in a __ man -- ger,
    no __ crib for a bed, __
  }
>>
@end lilypond

Más dalszövegeknél, főleg olasz nyelvűeknél, épp ennek ellenkezőjére van
szükség: több szótagot kell egy hangra énekelni. Ezt úgy érhetjük el,
hogy összekötjük a két szótagot egy alulvonás karakterrel (@code{_}),
szóközök nélkül, vagy idézőjelbe rakjuk őket.
Rossini operájának alábbi részletében, Figaro @notation{Largo al factotum}
kezdetű áriájában a @notation{Largo} szó @notation{go} szótagját és az
@notation{al} szót ugyanarra a hangra kell énekelni:

@c no ragged-right here because otherwise the hyphens get lost,
@c but the example is long enough to avoid looking strange.
@lilypond[verbatim,quote,noragged-right]
<<
  \relative c' {
    \clef bass
    \key c \major
    \time 6/8
    c4.~ c8 d b c([ d]) b c d b c
  }
  \addlyrics {
    Lar -- go_al fac -- to -- tum del -- la cit -- tà
  }
>>
@end lilypond


@seealso
Referencia: @ruser{Vocal music}.


@node Azonos dalszöveg több kottasorhoz
@subsection Azonos dalszöveg több kottasorhoz
@translationof Lyrics to multiple staves

@cindex dalszöveg több szólamhoz

Ha ugyanazt a dalszöveget akarjuk több szólamhoz rendelni,
választhatjuk az egyszerű megközelítést, mint ebben a példában,
mely Händel @notation{Júdás Makkabeus} c. oratóriumából való:

@lilypond[verbatim,quote]
<<
  \relative c'' {
    \key f \major
    \time 6/8
    \partial 8
    c8 c([ bes]) a a([ g]) f f'4. b, c4.~ c4
  }
  \addlyrics {
    Let flee -- cy flocks the hills a -- dorn, __
  }
  \relative c' {
    \key f \major
    \time 6/8
    \partial 8
    r8 r4. r4 c8 a'([ g]) f f([ e]) d e([ d]) c bes'4
  }
  \addlyrics {
    Let flee -- cy flocks the hills a -- dorn,
  }
>>
@end lilypond

Érdemes azonban a dalszöveget csak egyszer leírni, és később hivatkozni rá
változók segítségével. Ez a módszer a @ref{Művek szervezettebbé tétele változók segítségével}
c. szakaszban olvasható.

@seealso
Referencia: @ruser{Vocal music}.


@node Utolsó simítások
@section Utolsó simítások
@translationof Final touches

Ez gyakorlatunk befejező szakasza. Bemutatja, hogyan végezzük el az utolsó
simításokat egyszerű műveken, valamint bevezetést nyújt a tankönyv további
részébe.

@menu
* Művek szervezettebbé tétele változók segítségével::
* Verziószám::
* Cím és más adatok megadása::
* Abszolút hangmagasság-megadás::
* Hogyan tovább?::
@end menu


@node Művek szervezettebbé tétele változók segítségével
@subsection Művek szervezettebbé tétele változók segítségével
@translationof Organizing pieces with variables

@cindex változók
@cindex azonosítók
@cindex makrók
@cindex értékadás
@cindex hozzárendelés
@cindex újrafelhasználás
@cindex hivatkozás
@cindex változók, megengedett karakterek

Amikor a fentebb tárgyalt elemeket hosszabb művekké kombináljuk össze,
nagyon nagy és összetett zenei kifejezések állhatnak elő.
Sok szólam esetén a bemeneti fájlok áttekinthetetlenekké válnak.
Átláthatóságukat @emph{változók} használatával javíthatjuk.

A változók (másnéven azonosítók vagy makrók) segítségével a komplex
zenei kifejezéseket kisebb részekre bonthatjuk.
Egy változóhoz a következőképpen rendelhetünk értéket:

@example
dallam = @{ @dots{} @}
@end example

A @code{dallam} nevű zenei kifejezés tartalma később bárhová beilleszthető.
Ehhez csak egy @code{\} karaktert kell a neve elé írni (@code{\dallam},
akárcsak egy LilyPond parancs esetén).

@c KEEP LY
@lilypond[verbatim,quote]
hegedű = \new Staff {
  \relative c'' {
    a4 b c b
  }
}
cselló = \new Staff {
  \relative c {
    \clef bass
    e2 d
  }
}
{
  <<
    \hegedű
    \cselló
  >>
}
@end lilypond

@noindent
A változók nevei csak betűket tartalmazhatnak. Nem
tartalmazhatnak számot, aláhúzást, kötőjelet stb.

A változókat azelőtt kell definiálni, mielőtt még hivatkoznánk rájuk,
de később akármennyiszer felhasználhatjuk őket, így pl. könnyebben vihetünk
be sokszor ismétlődő szakaszokat.
Akár egy másik változó definíciójában is hivatkozhatunk egy korábbi
változóra.

@c KEEP LY
@lilypond[verbatim,quote]
triolaA = \times 2/3 { c,8 e g }
ütemA = { \triolaA \triolaA \triolaA \triolaA }

\relative c'' {
 \ütemA \ütemA
}
@end lilypond

Sok más típusú értéket is hozzárendelhetünk egy változóhoz. Például:

@example
szélesség = 4.5\cm
név = "Wendy"
AÖtösLap = \paper @{ paperheight = 21.0 \cm @}
@end example

Tartalmától függően egy változó különböző helyeken használható fel.
Az alábbi példa a fenti változókat hasznosítja újra:

@example
\paper @{
  \AÖtösLap
  line-width = \szélesség
@}
@{
  c4^\név
@}
@end example


@node Verziószám
@subsection Verziószám
@translationof Version number

@untranslated

@cindex verzió
@cindex verziószám
@cindex frissítés

@funindex \version
@funindex version
@funindex convert-ly

A @code{\version} utasítással kell megadni, hogy a LilyPond melyik verziója
számára készült a fájl:

@example
\version @w{"@version{}"}
@end example

@noindent
Ezt megállapodás szerint a LilyPond fájl legelejére helyezzük.

A verziómegjelölés célja, hogy a LilyPond későbbi verziójára való átállás
minél zökkenőmentesebb legyen. A nyelvtanban bekövetkezett változásokat egy
speciális program, a @command{convert-ly} képes kezelni, és a @code{\version}
utasítás alapján állapítja meg, hogy milyen szabályok szerint frissítse a
fájlt. Erről bővebb információ a @rprogram{Updating files with convert-ly}
szakaszban található.

@node Cím és más adatok megadása
@subsection Cím és más adatok megadása
@translationof Adding titles

@cindex cím
@cindex szerző
@cindex fejléc
@cindex metaadatok

@funindex \header
@funindex header

A címet, szerzőt, opus-számot és hasonló adatokat a @code{\header}
blokkban kell megadni. Ez a fő zenei kifejezésen kívül helyezendő el; a
@code{\header} blokk általában a verziószám alatt szerepel.

@example
\version @w{"@version{}"}
\header @{
  title = "Szimfónia"
  composer = "Én"
  opus = "Op. 9"
@}

@{
  @dots{} zene @dots{}
@}
@end example

Amikor a fájl feldolgozásra kerül, a cím és a szerző neve a kotta tetején
jelenik meg nyomtatásban. A mű egyéb adatainak megadási módja és elhelyezése
a @ruser{Creating titles} c. fejezetben található.


@node Abszolút hangmagasság-megadás
@subsection Abszolút hangmagasság-megadás
@translationof Absolute note names

@cindex hangmagasság
@cindex abszolút hangnevek
@cindex abszolút mód
@cindex abszolút hangmagasság-megadás

Eddig mindig @code{\relative} módban adtuk meg a hangmagasságot.
Ez a legkönnyebb módja a legtöbb zenemű bevitelének, de létezik a
hangmagasság megadásának egy másik módja is: az abszolút mód.

A LilyPond a @code{\relative} blokk elhagyása esetén minden hangmagasságot
abszolútként értelmez. A @code{c'} mindig az egyvonalas c hangot jelöli, a
@code{b} az alatta levő hangot, a kis h-t, a @code{g,} pedig a nagy g-t.

@lilypond[verbatim,quote]
{
  \clef bass
  c' b g, g,
  g, f, f c'
}
@end lilypond

Íme egy négy oktávos skála:

@lilypond[verbatim,quote]
{
  \clef bass
  c, d, e, f,
  g, a, b, c
  d e f g
  a b c' d'
  \clef treble
  e' f' g' a'
  b' c'' d'' e''
  f'' g'' a'' b''
  c'''1
}
@end lilypond

Amint az látható, a magas hangok beviteléhez sok @code{'} jel szükséges.
Itt van például egy Mozart-idézet:

@lilypond[verbatim,quote]
{
  \key a \major
  \time 6/8
  cis''8. d''16 cis''8 e''4 e''8
  b'8. cis''16 b'8 d''4 d''8
}
@end lilypond

A sok aposztróftól kevésbé lesz olvasható a bemenet, és így könnyebb hibázni.
A @code{\relative} módban az előző példát sokkal könnyebb elolvasni és
begépelni:

@lilypond[verbatim,quote]
\relative c'' {
  \key a \major
  \time 6/8
  cis8. d16 cis8 e4 e8
  b8. cis16 b8 d4 d8
}
@end lilypond

Ha relatív módban hibát vét az ember (eggyel több vagy kevesebb @code{'} vagy
@code{,} jelet használ), a hiba azonnal szembetűnő -- a hibás hangtól kezdve
minden hang elcsúszik egy oktávval. Abszolút módban az egyszeri hiba nem
ilyen könnyen észrevehető, és nehezebb megtalálni.

Az abszolút mód olyan dallamoknál lehet előnyös, amelyekben nagy
hangközugrások vannak, de leginkább a LilyPond-fájlok
számítógéppel történő generálásánál bizonyul különösen hasznosnak.


@node Hogyan tovább?
@subsection Hogyan tovább?
@translationof After the tutorial

Gratulálunk az alapok elsajátításához! Eme tanulmányok után
javasolt egy-két darab begépelésével nagyobb gyakorlatra szert tenni.
Egy lehetőség például a @ref{Sablonok} használata.
Ha valamilyen kottaelem ismertetésére még nem került volna sor, a
Kottaírás kézikönyvéből kikereshető, a @ruser{Musical notation} fejezettől
kezdve. A sablonok között nem szereplő hangszeregyüttes esetén érdemes
@ref{A sablonok kibővítése} c. fejezetet elolvasni.

Pár rövid darab megírása után következhetnek a tankönyv további fejezetei.
Természetesen már most is elolvashatóak, de mivel nagyobb jártasságot
feltételeznek a LilyPond nyelvében, tanácsos most ezeket átlapozni, és csak
azután visszatérni rájuk, amikor már több tapasztalatot szerzett az ember.

A tankönyv minden szakaszának végén található egy @strong{Lásd még} bekezdés
is, mely más szakaszokra mutató kereszthivatkozásokat tartalmaz: ezeket első
olvasásra nem praktikus követni, csak az egész tankönyv elolvasása után, az
összefüggések meglátása végett.

Minél előbb ajánlott elolvasni a dokumentációról szóló szakaszt.
Mivel nagy mennyiségű segédanyag áll rendelkezésre a LilyPondról, az
új felhasználók sokszor nem tudják, hova forduljanak segítségért. A
dokumentációról szóló rész figyelmes elolvasása csak öt percbe kerül,
de megelőzi azt, hogy az olvasó bosszantó órákat töltsön azzal, hogy rossz
helyen keresgél.