]> git.donarmstrong.com Git - lilypond.git/blob - Documentation/hu/learning/common-notation.itely
b03844e7f4a0419a8023961f094b27c2f25d383d
[lilypond.git] / Documentation / hu / learning / common-notation.itely
1 @c -*- coding: utf-8; mode: texinfo; documentlanguage: hu -*-
2 @c This file is part of learning.tely
3 @ignore
4     Translation of GIT committish: 2d8b567afe459b0ab6503731e0c2568915a5c4ef
5
6     When revising a translation, copy the HEAD committish of the
7     version that you are working on.  See TRANSLATION for details.
8 @end ignore
9
10
11 @c \version "2.12.0"
12
13 @node Elemi kottaírás
14 @chapter Elemi kottaírás
15 @translationof Common notation
16
17 Az @ref{Első lecke} után ez a fejezet ismerteti, hogyan lehet a gyakori
18 kottaelemek felhasználásával gyönyörű kottákat készíteni.
19
20 @menu
21 * Egyszólamú lejegyzés::
22 * Több hang egyszerre::
23 * Dalok::
24 * Utolsó simítások::
25 @end menu
26
27 @node Egyszólamú lejegyzés
28 @section Egyszólamú lejegyzés
29 @translationof Single staff notation
30
31 Ebben a szakaszban bemutatjuk a kotta gyakori elemeit, egyelőre egy szólamnál
32 maradva.
33
34 @menu
35 * Módosítás és előjegyzés::
36 * Ívek::
37 * Artikuláció és dinamika::
38 * Szöveges utasítások::
39 * Automatikus és kézi gerendázás::
40 * Haladó ritmikai parancsok::
41 @end menu
42
43
44 @node Módosítás és előjegyzés
45 @subsection Módosítás és előjegyzés
46 @translationof Accidentals and key signatures
47
48 @subheading Módosítójelek
49
50 @cindex módosítójelek
51 @cindex előjegyzés és módosítójelek
52 @cindex kereszt
53 @cindex kettős kereszt
54 @cindex kereszt, kettős
55 @cindex bé
56 @cindex kettős bé
57 @cindex bé, kettős
58 @cindex bebé
59
60 @funindex es
61 @funindex is
62 @funindex eses
63 @funindex isis
64
65 Fogalomtár: @rglos{sharp}, @rglos{flat}, @rglos{double sharp},
66 @rglos{double flat}, @rglos{accidental}.
67
68 @notation{Keresztes} hangot a hang neve után közvetlenül @code{is} utótagot
69 írva kapunk, @notation{bés} hangot pedig @code{es}-t írva. Értelemszerűen
70 @notation{kettős kereszt} és @notation{kettős bé} rendre @code{isis} és
71 @code{eses} hozzáadásával írható le. Ez a szabály az északi és a germán
72 nyelvek elnevezési hagyományaiból ered. Más megnevezésű
73 @notation{módosítójelek} használata a @ruser{Note names in other languages}
74 c. fejezetben van leírva.
75
76 @lilypond[verbatim,quote,relative=2]
77 cis1 ees fisis, aeses
78 @end lilypond
79
80 @subheading Előjegyzés
81
82 @cindex előjegyzés
83 @cindex dúr
84 @cindex moll
85 @cindex előjegyzés és módosítójelek
86 @cindex hangzás és lejegyzés különbsége
87
88 @funindex \key
89 @funindex key
90 @funindex \major
91 @funindex major
92 @funindex \minor
93 @funindex minor
94
95 Fogalomtár: @rglos{key signature}, @rglos{major},
96 @rglos{minor}.
97
98 Az @notation{előjegyzés} a @code{\key} parancs segítségével állítható be,
99 melyet a hangnem alaphangja és színezete (dúr: @code{\major} vagy
100 moll: @code{\minor}) követ.
101
102 @lilypond[verbatim,quote,relative=2]
103 \key d \major
104 a1
105 \key c \minor
106 a
107 @end lilypond
108
109 @smallspace
110
111 @subheading Figyelmeztetés az előjegyzés és a módosítójelek viszonyával kapcsolatban
112
113 Fogalomtár: @rglos{accidental}, @rglos{key signature},
114 @rglos{pitch}, @rglos{flat}, @rglos{natural}, @rglos{sharp},
115 @rglos{transposition}.
116
117 A @notation{módosítások}, az @notation{előjegyzés} és az ütemvonalak
118 együttesen határozzák meg, hogy milyen @notation{módosítójelek} jelennek meg
119 a kottában. A LilyPond forrásfájlban az előjegyzés után is ki kell tenni
120 a megfelelő módosításokat! Ez a viselkedés elsőre zavart okozhat, úgyhogy
121 bővebb magyarázatra szorul.
122
123 A LilyPond különbséget tesz a zenei tartalom és megjelenés, azaz a hangzó
124 és a lejegyzett zene között. A módosítás (hogy egy hang fel van-e emelve
125 vagy le van-e süllyesztve) a hangmagassághoz tartozik, így a zenei tartalom
126 része. Az, hogy a kottában a hang előtt szerepel-e egy kereszt, feloldójel
127 vagy bé, a lejegyzéshez tartozik. A kotta lejegyzésének szigorú szabályai
128 vannak, és a módosítójelek előállításánál a LilyPond intelligens módon
129 ezeket a szabályokat követi. A hangmagasságokat a felhasználó határozza meg:
130 mindig azt kell pontosan leírni, amit az ember hall.
131
132 Ebben a példában:
133
134 @lilypond[verbatim,quote,relative=2]
135 \key d \major
136 d cis fis
137 @end lilypond
138
139 @noindent
140 egyik hang előtt sincs a kottában módosítójel, de ettől a LilyPond
141 forrásfájlban még ki kell rakni az @code{is}
142 utótagokat, hiszen cisz és fisz hang szól.
143
144 Ha leírunk egy @code{b}-t, azaz egy h hangot, az nem azt jelenti, hogy
145 @qq{a megfelelő vonalra egy kottafejet kell írni}, hanem azt, hogy
146 @qq{itt egy h hang szól}. Pl. Asz-dúrban a h hang elé kerül módosítójel:
147
148 @lilypond[verbatim,quote,relative=2]
149 \key aes \major
150 b
151 @end lilypond
152
153 Az, hogy minden módosítást külön meg kell adni, csak kevés többletmunkát
154 igényel a begépelésnél, de több előnye van: könnyebb a
155 @notation{transzponálás}, valamint a konkrét kiírt módosítójelek többfajta
156 rendszer szerint határozhatóak meg. Ezekre a rendszerekre látható néhány példa
157 az @ruser{Automatic accidentals} c. fejezetben.
158
159
160 @seealso
161 Referencia: @ruser{Note names in other languages},
162 @ruser{Accidentals}, @ruser{Automatic accidentals},
163 @ruser{Key signature}.
164
165 Fogalomtár: @rglos{Pitch names}.
166
167
168 @node Ívek
169 @subsection Ívek
170 @translationof Ties and slurs
171
172 @cindex átkötés
173 @cindex kötőív
174 @cindex frazeálóív
175
176 @funindex ~
177 @funindex ( ... )
178 @funindex \( ... \)
179
180 @subheading Átkötés
181
182
183 Fogalomtár: @rglos{tie}.
184
185 @notation{Átkötött} hangot úgy kaphatunk, hogy a hang után egy @code{~}
186 karaktert írunk.
187
188 @lilypond[verbatim,quote,relative=2]
189 g4~ g c2~
190 c4 ~ c8 a8 ~ a2
191 @end lilypond
192
193 @subheading Kötőív
194
195
196 Fogalomtár: @rglos{slur}.
197
198 A @notation{kötőív} egy dallamot összefogó ív. Kezdőhangja után
199 @code{(}, záróhangja után @code{)} írandó.
200
201 @lilypond[verbatim,quote,relative=2]
202 d4( c16) cis( d e c cis d) e( d4)
203 @end lilypond
204
205 @subheading Frazeálóív
206
207 Fogalomtár: @rglos{slur}, @rglos{phrasing}.
208
209 A @notation{frázisokat} jelölő ívek elejét és végét a @code{\(} és
210 @code{\)} jelek határozzák meg. Szerepelhet egyszerre kötőív és frazeálóív,
211 de egyszerre két kötőív vagy két frazeálóív nem.
212
213 @lilypond[verbatim,quote,relative=2]
214 a8(\( ais b c) cis2 b'2 a4 cis,\)
215 @end lilypond
216
217 @smallspace
218
219 @cindex kötőív és átkötés különbsége
220 @subheading Figyelmeztetés az átkötés és kötőív viszonyával kapcsolatban
221
222 Fogalomtár: @rglos{articulation}, @rglos{slur}, @rglos{tie}.
223
224 A @notation{kötőív} kinézetre hasonlít az @notation{átkötéshez}, de más a
225 jelentése. Az átkötés egy hang hosszát toldja meg a következő, ugyanolyan
226 magasságú hangéval. A kötőív egy dallam @notation{artikulációját} határozza
227 meg, és több hangot átívelhet. Természetesen egy kötőíven belül lehetnek
228 átkötött hangok.
229
230 @lilypond[verbatim,quote,relative=2]
231 c2~( c8 fis fis4 ~ fis2 g2)
232 @end lilypond
233
234
235 @seealso
236 Referencia: @ruser{Ties}, @ruser{Slurs},
237 @ruser{Phrasing slurs}.
238
239
240 @node Artikuláció és dinamika
241 @subsection Artikuláció és dinamika
242 @translationof Articulation and dynamics
243
244
245 @subheading Artikuláció
246
247 @cindex artikuláció
248 @cindex hangsúly
249 @cindex staccato
250
251 Fogalomtár: @rglos{articulation}.
252
253 Egy hang @notation{artikulációját} egy gondolatjel (@code{-}) után írt megfelelő
254 karakterrel lehet jelezni, pl. a staccatóhoz @code{-.} írandó a hang után:
255
256 @lilypond[verbatim,quote,relative=2]
257 c-. c-- c-> c-^ c-+ c-_
258 @end lilypond
259
260 @subheading Ujjrend
261
262 @cindex fingering
263
264 @funindex ^
265 @funindex _
266
267 Fogalomtár: @rglos{fingering}.
268
269 Hasonlóan az artikulációhoz, az @notation{ujjrend} a hang után írt
270 gondolatjellel (@code{-}) és számmal jelezhető:
271
272 @lilypond[verbatim,quote,relative=2]
273 c-3 e-5 b-2 a-1
274 @end lilypond
275
276 Az artikulációs jelzések és ujjrendek automatikusan a hang helyes oldalára
277 kerülnek, de ez felülírható, ha a gondolatjelet (@code{-}) kicseréljük
278 @code{^} vagy @code{_} karakterre, ami azt jelenti, hogy a jelzés az előbbi
279 esetben mindig a hang felett, ill. az utóbbi esetben mindig a hang alatt fog
280 elhelyezkedni. Egy hangon több artikulációs jel is lehet. Mindazonáltal a
281 legtöbb esetben legjobb, ha a LilyPond határozza meg, melyik oldalra
282 kerüljenek a jelzések.
283
284 @lilypond[verbatim,quote,relative=2]
285 c_-^1 d^. f^4_2-> e^-_+
286 @end lilypond
287
288 @subheading Dinamika
289
290 @cindex dinamika
291 @cindex decrescendo
292 @cindex crescendo
293
294 @funindex \f
295 @funindex \ff
296 @funindex \mp
297 @funindex \p
298 @funindex \mf
299 @funindex \pp
300 @funindex \<
301 @funindex <
302 @funindex \>
303 @funindex >
304 @funindex \!
305 @funindex !
306
307 Fogalomtár: @rglos{dynamics}, @rglos{crescendo},
308 @rglos{decrescendo}.
309
310 @notation{Dinamikai jelzések} kottába írásához a megfelelő rövidítést kell
311 @code{\} karakterrel együtt azon hang után írni, amelytől kezdve érvényes:
312
313 @lilypond[verbatim,quote,relative=2]
314 c\ff c\mf c\p c\pp
315 @end lilypond
316
317 A @notation{crescendo} és @notation{decrescendo} a @code{\<}, ill. @code{\>}
318 paranccsal kezdődik, és a következő dinamikai jelzésnél vagy a @code{\!}
319 parancsnál fejeződik be:
320
321 @lilypond[verbatim,quote,relative=2]
322 c2\< c2\ff\> c2 c2\!
323 @end lilypond
324
325
326 @seealso
327 Referencia: @ruser{Articulations and ornamentations},
328 @ruser{Fingering instructions}, @ruser{Dynamics}.
329
330
331 @node Szöveges utasítások
332 @subsection Szöveges utasítások
333 @translationof Adding text
334
335 @cindex szöveg
336 @cindex formázott szöveg
337
338 @funindex \markup
339 @funindex markup
340
341 A hangokhoz a következő módon lehet szöveges jelzéseket rendelni:
342
343 @lilypond[verbatim,quote,relative=2]
344 c1^"espr" a_"legato"
345 @end lilypond
346
347 Ez nem dalszöveg, hanem szöveges előadási utasítások bevitelére szolgál!
348 Formázott szöveget a @code{\markup} blokkon belülre kell elhelyezni:
349
350 @lilypond[verbatim,quote,relative=2]
351 c1^\markup{ \bold espr}
352 a1_\markup{
353   \dynamic f \italic \small { 2nd } \hspace #0.1 \dynamic p
354 }
355 @end lilypond
356
357
358 @seealso
359 Referencia: @ruser{Writing text}.
360
361
362 @node Automatikus és kézi gerendázás
363 @subsection Automatikus és kézi gerendázás
364 @translationof Automatic and manual beams
365
366 @cindex gerendázás
367 @cindex automatikus gerendázás
368 @cindex kézi gerendázás
369 @cindex gerendázás, automatikus
370 @cindex gerendázás, kézi
371
372 @funindex [ ... ]
373 @funindex [
374 @funindex ]
375 @funindex \autoBeamOff
376 @funindex autoBeamOff
377 @funindex \autoBeamOn
378 @funindex autoBeamOn
379
380 Fogalomtár: @rglos{beam}.
381
382 A @notation{gerendák} automatikus elhelyezéséről a LilyPond gondoskodik:
383
384 @lilypond[verbatim,quote,relative=2]
385 a8 ais d ees r d c16 b a8
386 @end lilypond
387
388 Amennyiben az automatikus gerendázás nem megfelelő, kézzel felüldefiniálható.
389 Ha egyszeri alkalommal kell a gerendázást megváltoztatni, a gerenda első
390 hangja után @code{[}, az utolsó hangja után @code{]} írandó.
391
392 @lilypond[verbatim,quote,relative=2]
393 a8[ ais] d[ ees r d] a b
394 @end lilypond
395
396 Az automatikus gerendázás kikapcsolására az @code{\autoBeamOff} parancs
397 szolgál. Egészen addig tart a hatása, amíg vissza nem kapcsoljuk az
398 automatikus gerendázást az @code{\autoBeamOn} segítségével.
399
400 @lilypond[verbatim,quote,relative=2]
401 \autoBeamOff
402 a8 c b4 d8. c16 b4
403 \autoBeamOn
404 a8 c b4 d8. c16 b4
405 @end lilypond
406
407
408 @seealso
409 Referencia: @ruser{Automatic beams}, @ruser{Manual beams}.
410
411
412 @node Haladó ritmikai parancsok
413 @subsection Haladó ritmikai parancsok
414 @translationof Advanced rhythmic commands
415
416 @subheading Felütés
417
418 @cindex felütés
419 @cindex csonkaütem
420
421 @funindex \partial
422 @funindex partial
423
424 Fogalomtár: @rglos{anacrusis}.
425
426 @notation{Felütés} a @code{\partial} kulcsszó segítségével kapható.
427 A parancs után egy ritmusértéket kell írni: @code{\partial 4} egy
428 negyed értékű felütést, @code{\partial 8} egy nyolcad értékű felütést
429 eredményez.
430
431 @lilypond[verbatim,quote,relative=2]
432 \partial 8
433 f8 c2 d
434 @end lilypond
435
436 @subheading n-olák
437
438 @cindex triola
439 @cindex n-ola
440
441 @funindex \times
442 @funindex times
443
444 Fogalomtár: @rglos{note value}, @rglos{triplet}.
445
446 Triolák, kvintolák stb. (általánosan @notation{n-olák}) a @code{\times}
447 kulcsszóval írhatóak le. A parancs után egy törtszámot és egy dallamot kell
448 írni: a dallamban a hangok hosszúságai a törtszámmal szorzódnak meg. Például
449 a @notation{triolák} lejegyzett hosszúságuk 2/3 részéig szólnak, így triolánál
450 2/3 kell, hogy legyen a tört értéke.
451
452 @lilypond[verbatim,quote,relative=2]
453 \times 2/3 { f8 g a }
454 \times 2/3 { c r c }
455 \times 2/3 { f,8 g16[ a g a] }
456 \times 2/3 { d4 a8 }
457 @end lilypond
458
459 @subheading Előkék
460
461 @cindex előke
462 @cindex acciaccatura
463 @cindex appoggiatura
464
465 @funindex \grace
466 @funindex grace
467 @funindex \acciaccatura
468 @funindex acciaccatura
469 @funindex \appoggiatura
470 @funindex acciaccatura
471
472 Fogalomtár: @rglos{grace notes}, @rglos{acciaccatura},
473 @rglos{appoggiatura}.
474
475 Az @notation{előkéket} a @code{\grace} parancs jelöli. Súlyos előkék előtt
476 az @code{\appoggiatura}, súlytalanok előtt az @code{\acciaccatura} parancs
477 áll:
478
479 @lilypond[verbatim,quote,relative=2]
480 c2 \grace { a32[ b] } c2
481 c2 \appoggiatura b16 c2
482 c2 \acciaccatura b16 c2
483 @end lilypond
484
485
486 @seealso
487 Referencia: @ruser{Grace notes}, @ruser{Tuplets},
488 @ruser{Upbeats}.
489
490
491 @node Több hang egyszerre
492 @section Több hang egyszerre
493 @translationof Multiple notes at once
494
495 Ebben a szakaszban annak a lehetőségeit vizsgáljuk meg, hogyan lehet
496 többszólamú zenét írni a LilyPondban. Ebbe beletartozik a több hangszerre,
497 több kottasort elfoglaló hangszerre (pl. zongorára) írt művek, valamint
498 akkordok lejegyzése.
499
500 A @notation{polifónia} szót ezentúl annak a speciális esetnek a megnevezésére
501 használjuk, amikor egy vonalrendszeren belül több szólam szerepel.
502
503 @menu
504 * A zenei kifejezés fogalma::
505 * Több kottasor::
506 * Kottasor-csoport::
507 * Hangok akkordba foglalása::
508 * Több szólam egy kottasoron belül::
509 @end menu
510
511
512 @node A zenei kifejezés fogalma
513 @subsection A zenei kifejezés fogalma
514 @translationof Music expressions explained
515
516 @cindex zenei kifejezés
517 @cindex kifejezés, zenei
518 @cindex összetett zenei kifejezés
519 @cindex zenei kifejezés, összetett
520
521 A LilyPond bemeneti fájljaiban a zene @emph{zenei kifejezésekből} épül fel.
522 Egy hang már egy kifejezés:
523
524 @lilypond[verbatim,quote,relative=2]
525 a4
526 @end lilypond
527
528 Ha több hangot kapcsos zárójelbe teszünk, egy @emph{összetett zenei
529 kifejezés} jön létre. Az alábbi példában az összetett zenei kifejezés
530 két hangból áll:
531
532 @lilypond[verbatim,quote,relative=2]
533 { a4 g4 }
534 @end lilypond
535
536 A kapcsos zárójel azt jelenti, hogy a benne szereplő zenei kifejezések egymás
537 után következnek: mindegyik akkor kezdődik, amikor az előtte álló befejeződik.
538 A zenei kifejezések egymásba ágyazhatóak:
539
540 @lilypond[verbatim,quote,relative=2]
541 { { a4 g } f g }
542 @end lilypond
543
544 @subheading Analógia: matematikai kifejezések
545
546 Ez a mechanizmus a matematikai képletekhez hasonló: egy nagy képlet
547 sok kicsi képletből, vagyis kifejezésből épül fel, melyek további
548 kifejezéseket tartalmazhatnak, és így tetszőleges bonyolultságú kifejezések
549 létrehozhatóak. Például:
550
551 @example
552 1
553
554 1 + 2
555
556 (1 + 2) * 3
557
558 ((1 + 2) * 3) / (4 * 5)
559 @end example
560
561 Ebben a sorozatban minden kifejezés a következő kifejezésben egy nagyobb
562 kifejezés részeként szerepel. A legegyszerűbb kifejezések a számok, összetett
563 kifejezéseket pedig úgy hozhatunk létre, hogy meglevő kifejezéseket
564 műveletekkel (mint pl. @code{+}, @code{*} vagy @code{/}) és zárójelekkel
565 kombinálunk össze. Akárcsak a matematikai kifejezések, a zenei kifejezések is
566 tetszőleges mélységig egymásba ágyazhatóak, és éppen erre van szükség
567 többszólamú zene esetén.
568
569
570 @subheading Egyidejű zenei kifejezések: több kottasor
571
572 @cindex több kottasor
573 @cindex kottasor
574 @cindex vonalrendszer
575 @cindex polifónia
576 @cindex párhuzamos kifejezések
577 @cindex kifejezések, párhuzamos
578 @cindex relatív mód és párhuzamos kifejezések
579
580 @funindex <<
581 @funindex >>
582 @funindex << ... >>
583
584 Fogalomtár: @rglos{polyphony}.
585
586 A fent leírt technikát alkalmazzuk @notation{polifónia} lejegyzésénél.
587 Több kottasort vagy több kottasoron belüli szólamot tartalmazó zenénél
588 párhuzamosan (egyidejűen) kell összekombinálni a kifejezéseket.
589 Annak a jelzésére, hogy több szólam egyszerre kezd játszani,
590 @code{<<} és @code{>>} közé kell foglalni őket; ez jelenti azt, hogy
591 nem egymás után, hanem @q{egy időben kezdődnek}. A következő példában
592 három dallamot (ezek mindegyike két hangból áll) kombinálunk össze
593 három szólammá:
594
595 @lilypond[verbatim,quote]
596 \relative c'' {
597   <<
598     { a4 g }
599     { f e }
600     { d b }
601   >>
602 }
603 @end lilypond
604
605 Amikor egy kifejezés egy másik kifejezésen belül szerepel, érdemes
606 eggyel nagyobb behúzással kezdeni. A LilyPondnak ez nem számít,
607 de a LilyPond forrásfájlt olvasó emberek számára áttekinthetőbb lesz
608 a bemenet.
609
610 @warning{Relatív módban minden hang magasságát a forrásfájlban őt megelőző
611 hanghoz képest számítja ki a LilyPond, nem pedig az első @code{\relative}
612 parancs viszonyítási hangjához képest.}
613
614
615 @subheading Egyidejű zenei kifejezések: egy kottasor
616
617 A LilyPond onnan állapítja meg, hogy egy vagy több kottasor szerepel-e a
618 darabban, hogy az első kifejezés többszólamú-e. Ha nem, egy kottasort
619 hoz létre, ha igen, többet.
620
621 @lilypond[verbatim,quote]
622 \relative c'' {
623   c2 <<c e>>
624   << { e f } { c <<b d>> } >>
625 }
626 @end lilypond
627
628 @node Több kottasor
629 @subsection Több kottasor
630 @translationof Multiple staves
631
632 @cindex több kottasor
633 @cindex kottasor, több
634 @cindex kontextus
635
636 @funindex \new Staff
637 @funindex new Staff
638 @funindex Staff
639 @funindex \new
640 @funindex new
641 @funindex Score
642 @funindex Voice
643 @funindex Lyrics
644 @funindex ChordNames
645
646 Ahogy azt az előző, @ref{A zenei kifejezés fogalma} c. szakaszban láttuk,
647 a LilyPond bemeneti fájljai zenei kifejezésekből épülnek fel, és ha egy
648 párhuzamos kifejezés az első, akkor több kottasorból áll a mű. Jobban látható,
649 hogy mi történik, ha világosan megmondjuk, mi szerepeljen külön kottasorban.
650 és mi nem.
651
652 Egy kottasor kézzel történő létrehozásához a zenei kifejezés elé
653 @code{\new Staff} parancsot kell írni.
654 Az így kapott kottasorokat, ahogy már megszoktuk, a @code{<<} és
655 @code{>>} jelekkel kell összekombinálni:
656
657 @lilypond[verbatim,quote]
658 \relative c'' {
659   <<
660     \new Staff { \clef treble c }
661     \new Staff { \clef bass c,, }
662   >>
663 }
664 @end lilypond
665
666 A @code{\new} parancs egy új @q{kontextus} létrehozására szolgál.
667 Egy kontextus egy zárt környezet, amely zenei eseményeket
668 (pl. hangokat vagy a @code{\clef} paranccsal jelölt kulcsokat) tartalmaz.
669 Egyszerűbb esetekben sok környezet automatikusan létrejön. Bonyolultabb
670 műveknél érdemes ezeket a környezeteket kézzel létrehozni.
671
672 Sokfajta környezet létezik. Többek között a @code{Score} (kotta),
673 @code{Staff} (kottasor) és @code{Voice} (szólam) környezetek tartalmazhatnak
674 dallamokat, míg a @code{Lyrics} (dalszöveg) környezet dalszöveget
675 tartalmazhat, a @code{ChordNames} (akkordnevek) környezet pedig akkordok
676 neveit tartalmazhatja.
677
678 A nyelvtanban a @code{\new} parancs egy zenei kifejezés elé fűzve
679 egy nagyobb zenei kifejezésnek számít. Bizonyos szempontból a negatív
680 előjelre hasonlít a matematikában. A @math{(4+5)} képlet egy kifejezés,
681 így a @math{-(4+5)} képlet egy nagyobb kifejezés.
682
683 Egy kottasorban elhelyezett ütemmutató minden más kottasorra is hat
684 alapesetben. Ugyanakkor az egy kottasorban szereplő előjegyzés
685 @emph{nem} hat a többi kottasorra. Ez azért az alapértelmezett viselkedés,
686 mert a transzponáló hangszereket tartalmozó és a politonális zene gyakoribb,
687 mint a poliritmikus.
688
689 @lilypond[verbatim,quote]
690 \relative c'' {
691   <<
692     \new Staff { \clef treble \key d \major \time 3/4 c }
693     \new Staff { \clef bass c,, }
694   >>
695 }
696 @end lilypond
697
698
699
700
701 @node Kottasor-csoport
702 @subsection Kottasor-csoport
703 @translationof Staff groups
704
705 @cindex zongoraszólam
706 @cindex kórusszólam
707
708 @funindex PianoStaff
709 @funindex GrandStaff
710 @funindex ChoirStaff
711
712 Fogalomtár: @rglos{brace}.
713
714 A zongoramuzsikát két összekapcsolt kottasorban szokás lejegyezni.
715 Egy zongoraszólam így hasonló a @ref{Több kottasor} c. szakaszban
716 szereplő több kottasort tartalmazó példához, csak most az egész párhuzamos
717 kifejezés egy @code{PianoStaff} kontextuson belül szerepel:
718
719 @example
720 \new PianoStaff <<
721   \new Staff @dots{}
722   \new Staff @dots{}
723 >>
724 @end example
725
726 Egy rövid zongoradarab-részlet:
727
728 @lilypond[verbatim,quote]
729 \relative c'' {
730   \new PianoStaff <<
731     \new Staff { \time 2/4 c4 e g g, }
732     \new Staff { \clef bass c,, c' e c }
733   >>
734 }
735 @end lilypond
736
737 Másfajta kottasor-csoportok is léteznek: a zenekari szólamok összekapcsolására
738 használatos @code{\new GrandStaff} vagy a kórusszólamok csoportosítására
739 szolgáló @w{@code{\new ChoirStaff}}. Ezek hasonló kontextusok, mint a
740 @code{\new PianoStaff}, csak másfajta kapcsot használnak, és máshogy kötik
741 össze az ütemvonalakat.
742
743
744 @seealso
745 Referencia: @ruser{Keyboard and other multi-staff instruments},
746 @ruser{Displaying staves}.
747
748
749 @node Hangok akkordba foglalása
750 @subsection Hangok akkordba foglalása
751 @translationof Combining notes into chords
752
753 @cindex akkordok
754 @cindex ritmusérték, akkordok
755
756 @funindex <
757 @funindex >
758 @funindex < ... >
759
760 Fogalomtár: @rglos{chord}.
761
762 Korábban láttuk, hogyan lehet több szólamot elérni dupla kacsacsőrök
763 használatával. Ehhez hasonló az akkordok leírása: az akkord hangjait
764 @emph{egyszeres} kacsacsőrök közé kell zárni. Mivel egy akkord minden
765 hangja ugyanannyi ideig tart, az akkord ritmusértékét nem az egyes
766 akkordhangok, hanem a záró kacsacsőr után kell megadni.
767
768 @lilypond[verbatim,quote,relative=2]
769 r4 <c e g>4 <c f a>2
770 @end lilypond
771
772 Az akkordokra érdemes úgy gondolni, mint az egyes hangokra:
773 szinte minden, amit egy hanghoz lehet rendelni, az egy egész akkordhoz is
774 rendelhető, ha a kacsacsőrökön @emph{kívül} helyezzük el.
775 Például így lehet átkötött vagy másképpen gerendázott akkordokat elérni:
776 a megfelelő jelzések a kacsacsőrök után szerepelnek.
777
778 @lilypond[verbatim,quote,relative=2]
779 r4 <c e g>8[ <c f a>]~ <c f a>2
780 r4 <c e g>8( <c e g>\> <c e g>4 <c f a>\!)
781 @end lilypond
782
783
784 @node Több szólam egy kottasoron belül
785 @subsection Több szólam egy kottasoron belül
786 @translationof Single staff polyphony
787
788 @cindex polifónia
789 @cindex több szólam egy kottasoron belül
790 @cindex kottasoron belüli szólamok
791 @cindex láthatatlan szünet
792 @cindex szünet, láthatatlan
793
794 @funindex << ... \\ ... >>
795 @funindex <<
796 @funindex \\
797 @funindex >>
798
799 A polifónia, azaz egy kottasoron belüli szólamok lejegyzése, bár nem
800 bonyolult jelenség, olyan fogalmak megértését feltételezi, amelyeket
801 még nem tárgyaltunk. Ezt most sem fogjuk megtenni. Ehelyett a
802 tankönyv megfelelő részére hivatkozunk, amely részletesen
803 elmagyarázza a témakört.
804
805 @seealso
806 Tankönyv: @ref{A szólamok zenét tartalmaznak}.
807
808 Referencia: @ruser{Simultaneous notes}.
809
810 @node Dalok
811 @section Dalok
812 @translationof Songs
813
814 Ez a szakasz a vokális zene és egyszerű dalok, valamint könnyűzenei számok
815 lejegyzésébe nyújt betekintést.
816
817 @menu
818 * Egyszerű dalok kottázása::
819 * Dalszöveg igazítása a dallamhoz::
820 * Azonos dalszöveg több kottasorhoz::
821 @end menu
822
823
824 @node Egyszerű dalok kottázása
825 @subsection Egyszerű dalok kottázása
826 @translationof Setting simple songs
827
828 @cindex dalszöveg
829 @cindex dal
830
831 @funindex \addlyrics
832 @funindex addlyrics
833
834 Fogalomtár: @rglos{lyrics}.
835
836 Egy angol gyermekdal, a @notation{Girls and boys come out to play} így
837 kezdődik:
838
839 @lilypond[verbatim,quote]
840 \relative c'' {
841   \key g \major
842   \time 6/8
843   d4 b8 c4 a8 d4 b8 g4
844 }
845 @end lilypond
846
847 @notation{Dalszöveget} legegyszerűbben úgy lehet hozzáadni a dallamhoz,
848 hogy a dallam után írjuk az @code{\addlyrics} parancsot, majd a dalszöveget.
849 Minden szótagot szóközzel kell elválasztani.
850
851 @lilypond[verbatim,quote]
852 <<
853   \relative c'' {
854     \key g \major
855     \time 6/8
856     d4 b8 c4 a8 d4 b8 g4
857   }
858   \addlyrics {
859     Girls and boys come out to play,
860   }
861 >>
862 @end lilypond
863
864 Mind a dallamot, mind a dalszöveget kapcsos zárójelbe kell tenni, az egész
865 dalt pedig @w{@code{<< ... >>}} közé, mivel a zene és a szöveg egyszerre
866 kezdődik.
867
868 @node Dalszöveg igazítása a dallamhoz
869 @subsection Dalszöveg igazítása a dallamhoz
870 @translationof Aligning lyrics to a melody
871
872 @cindex melizma
873 @cindex aláhúzás
874 @cindex kötőjel
875 @cindex dalszöveg igazítása
876 @cindex dalszöveg, többszótagú szavak
877
878 Fogalomtár: @rglos{melisma}, @rglos{extender line}.
879
880 A gyerekdal következő sora: @notation{The moon doth shine as bright as day}.
881 Írjuk be ezt is:
882
883 @lilypond[verbatim,quote]
884 <<
885   \relative c'' {
886     \key g \major
887     \time 6/8
888     d4 b8 c4 a8 d4 b8 g4
889     g8 a4 b8 c b a d4 b8 g4.
890   }
891   \addlyrics {
892     Girls and boys come out to play,
893     The moon doth shine as bright as day;
894   }
895 >>
896 @end lilypond
897
898 A @notation{shine} szót két hangra kellene énekelni, így a dalszöveg nem
899 illeszkedik helyesen a hangokra. Egy @notation{melizmát} kell létrehozni.
900 Több lehetőség van arra, hogy egy szótagot több hangra elnyújtsunk; a
901 legegyszerűbb, ha a melizma hangjait kötőívvel összekötjük (ld. az
902 @ref{Ívek} szakaszt):
903
904 @lilypond[verbatim,quote]
905 <<
906   \relative c'' {
907     \key g \major
908     \time 6/8
909     d4 b8 c4 a8 d4 b8 g4
910     g8 a4 b8 c( b) a d4 b8 g4.
911   }
912   \addlyrics {
913     Girls and boys come out to play,
914     The moon doth shine as bright as day;
915   }
916 >>
917 @end lilypond
918
919 Most már a dalszöveg jól illeszkedik a dallamra, de az automatikus gerendázás
920 az angolszász konvenció értelmében nem megfelelő a @notation{shine as}
921 szavakon. Írjuk felül ezt kézzel (ld. az @ref{Automatikus és kézi gerendázás}
922 szakaszt):
923
924 @lilypond[verbatim,quote]
925 <<
926   \relative c'' {
927     \key g \major
928     \time 6/8
929     d4 b8 c4 a8 d4 b8 g4
930     g8 a4 b8 c([ b]) a d4 b8 g4.
931   }
932   \addlyrics {
933     Girls and boys come out to play,
934     The moon doth shine as bright as day;
935   }
936 >>
937 @end lilypond
938
939 A melizmát úgy adhatjuk meg másképp a kötőív helyett, hogy a dalszövegben
940 annyi alulvonás karakterrel (@code{_}) látjuk el a szótagot, ahány hangra (az elsőt
941 leszámítva) kiterjed:
942
943 @lilypond[verbatim,quote]
944 <<
945   \relative c'' {
946     \key g \major
947     \time 6/8
948     d4 b8 c4 a8 d4 b8 g4
949     g8 a4 b8 c[ b] a d4 b8 g4.
950   }
951   \addlyrics {
952     Girls and boys come out to play,
953     The moon doth shine _ as bright as day;
954   }
955 >>
956 @end lilypond
957
958 Ha egy melizma nagyon hosszú, @notation{szótagjelző vonalat} szokás húzni,
959 amíg a melizma tart. Ezt két alulvonással (@code{__}) jelezzük. Íme Purcell
960 @notation{Dido és Aeneas} c. operájából @notation{Dido búcsúáriájának} első
961 három üteme:
962
963 @lilypond[verbatim,quote]
964 <<
965   \relative c'' {
966     \key g \minor
967     \time 3/2
968     g2 a bes bes( a)
969     b c4.( bes8 a4. g8 fis4.) g8 fis1
970   }
971   \addlyrics {
972     When I am laid,
973     am laid __ in earth,
974   }
975 >>
976 @end lilypond
977
978 Eddig még egy példában sem szerepelt több szótagból álló szó.
979 Általában minden szótagot külön hangra kell énekelni, a szótagok
980 közé kötőjel kerül a kottában. Ezt a forrásfájlban két gondolatjel
981 @code{--} jelzi. Következő példánkban mindaz szerepel, amit eddig
982 megtanultunk a dallam és szöveg összekapcsolásáról:
983
984 @c no ragged-right here because otherwise the hyphens get lost,
985 @c but the example is long enough to avoid looking strange.
986 @lilypond[verbatim,quote,noragged-right]
987 <<
988   \relative c' {
989     \key g \major
990     \time 3/4
991     \partial 4
992     d4 g4 g a8( b) g4 g4
993     b8( c) d4 d e4 c2
994   }
995   \addlyrics {
996     A -- way in a __ man -- ger,
997     no __ crib for a bed, __
998   }
999 >>
1000 @end lilypond
1001
1002 Más dalszövegeknél, főleg olasz nyelvűeknél, épp ennek ellenkezőjére van
1003 szükség: több szótagot kell egy hangra énekelni. Ezt úgy érhetjük el,
1004 hogy összekötjük a két szótagot egy alulvonás karakterrel (@code{_}),
1005 szóközök nélkül, vagy idézőjelbe rakjuk őket.
1006 Rossini operájának alábbi részletében, Figaro @notation{Largo al factotum}
1007 c. áriájában a @notation{Largo} szó @notation{go} szótagját és az
1008 @notation{al} szót ugyanarra a hangra kell énekelni:
1009
1010 @c no ragged-right here because otherwise the hyphens get lost,
1011 @c but the example is long enough to avoid looking strange.
1012 @lilypond[verbatim,quote,noragged-right]
1013 <<
1014   \relative c' {
1015     \clef bass
1016     \key c \major
1017     \time 6/8
1018     c4.~ c8 d b c([ d]) b c d b c
1019   }
1020   \addlyrics {
1021     Lar -- go_al fac -- to -- tum del -- la cit -- tà
1022   }
1023 >>
1024 @end lilypond
1025
1026
1027 @seealso
1028 Referencia: @ruser{Vocal music}.
1029
1030
1031 @node Azonos dalszöveg több kottasorhoz
1032 @subsection Azonos dalszöveg több kottasorhoz
1033 @translationof Lyrics to multiple staves
1034
1035 @cindex dalszöveg több szólamhoz
1036
1037 Ha ugyanazt a dalszöveget akarjuk több szólamhoz rendelni,
1038 választhatjuk az egyszerű megközelítést, mint ebben a példában,
1039 mely Händel @notation{Júdás Makkabeus} c. oratóriumából való:
1040
1041 @lilypond[verbatim,quote]
1042 <<
1043   \relative c'' {
1044     \key f \major
1045     \time 6/8
1046     \partial 8
1047     c8 c([ bes]) a a([ g]) f f'4. b, c4.~ c4
1048   }
1049   \addlyrics {
1050     Let flee -- cy flocks the hills a -- dorn, __
1051   }
1052   \relative c' {
1053     \key f \major
1054     \time 6/8
1055     \partial 8
1056     r8 r4. r4 c8 a'([ g]) f f([ e]) d e([ d]) c bes'4
1057   }
1058   \addlyrics {
1059     Let flee -- cy flocks the hills a -- dorn,
1060   }
1061 >>
1062 @end lilypond
1063
1064 Érdemes azonban a dalszöveget csak egyszer leírni, és később hivatkozni rá
1065 változók segítségével. Ez a módszer a @ref{Művek szervezettebbé tétele változók segítségével}
1066 c. szakaszban olvasható.
1067
1068 @seealso
1069 Referencia: @ruser{Vocal music}.
1070
1071
1072 @node Utolsó simítások
1073 @section Utolsó simítások
1074 @translationof Final touches
1075
1076 Ez gyakorlatunk befejező szakasza. Bemutatja, hogyan végezzük el az utolsó
1077 simításokat egyszerű műveken, valamint bevezetést nyújt a tankönyv további
1078 részébe.
1079
1080 @menu
1081 * Művek szervezettebbé tétele változók segítségével::
1082 * Verziószám::
1083 * Cím és más adatok megadása::
1084 * Abszolút hangmagasság-megadás::
1085 * Az első lecke után::
1086 @end menu
1087
1088
1089 @node Művek szervezettebbé tétele változók segítségével
1090 @subsection Művek szervezettebbé tétele változók segítségével
1091 @translationof Organizing pieces with variables
1092
1093 @cindex változók
1094 @cindex azonosítók
1095 @cindex makrók
1096 @cindex értékadás
1097 @cindex hozzárendelés
1098 @cindex újrafelhasználás
1099 @cindex hivatkozás
1100 @cindex változók, megengedett karakterek
1101
1102 Amikor a fentebb tárgyalt elemeket hosszabb művekké kombináljuk össze,
1103 nagyon nagy és összetett zenei kifejezések állhatnak elő.
1104 Sok szólam esetén a bemeneti fájlok áttekinthetetlenekké válnak.
1105 Átláthatóságukat @emph{változók} használatával javíthatjuk.
1106
1107 A változók (másnéven azonosítók vagy makrók) segítségével a komplex
1108 zenei kifejezéseket kisebb részekre bonthatjuk.
1109 Egy változóhoz a következőképpen rendelhetünk értéket:
1110
1111 @example
1112 dallam = @{ @dots{} @}
1113 @end example
1114
1115 A @code{dallam} nevű zenei kifejezés tartalma később bárhová beilleszthető.
1116 Ehhez csak egy @code{\} karaktert kell a neve elé írni (@code{\dallam},
1117 akárcsak egy LilyPond parancs esetén).
1118
1119 @c KEEP LY
1120 @lilypond[verbatim,quote]
1121 hegedu = \new Staff {
1122   \relative c'' {
1123     a4 b c b
1124   }
1125 }
1126 csello = \new Staff {
1127   \relative c {
1128     \clef bass
1129     e2 d
1130   }
1131 }
1132 {
1133   <<
1134     \hegedu
1135     \csello
1136   >>
1137 }
1138 @end lilypond
1139
1140 @noindent
1141 A változók nevei csak az angol ábécé betűit tartalmazhatják. Nem
1142 tartalmazhatnak ékezetes karaktert, számot, aláhúzást, kötőjelet stb.
1143
1144 A változókat azelőtt kell definiálni, mielőtt még hivatkoznánk rájuk,
1145 de később akármennyiszer felhasználhatjuk őket, így pl. könnyebben vihetünk
1146 be sokszor ismétlődő szakaszokat.
1147 Akár egy másik változó definíciójában is hivatkozhatunk egy korábbi
1148 változóra.
1149
1150 @c KEEP LY
1151 @lilypond[verbatim,quote]
1152 triolaA = \times 2/3 { c,8 e g }
1153 utemA = { \triolaA \triolaA \triolaA \triolaA }
1154
1155 \relative c'' {
1156  \utemA \utemA
1157 }
1158 @end lilypond
1159
1160 Sok más típusú értéket is hozzárendelhetünk egy változóhoz. Például:
1161
1162 @example
1163 szelesseg = 4.5\cm
1164 nev = "Wendy"
1165 AOtosLap = \paper @{ paperheight = 21.0 \cm @}
1166 @end example
1167
1168 Tartalmától függően egy változó különböző helyeken használható fel.
1169 Az alábbi példa a fenti változókat hasznosítja újra:
1170
1171 @example
1172 \paper @{
1173   \AOtosLap
1174   line-width = \szelesseg
1175 @}
1176 @{
1177   c4^\name
1178 @}
1179 @end example
1180
1181
1182 @node Verziószám
1183 @subsection Verziószám
1184 @translationof Version number
1185
1186 @cindex verzió
1187 @cindex verziószám
1188 @cindex frissítés
1189
1190 @funindex \version
1191 @funindex version
1192 @funindex convert-ly
1193
1194 A @code{\version} utasítással kell megadni, hogy a LilyPond melyik verziója
1195 számára készült a fájl:
1196
1197 @example
1198 \version @w{"@version{}"}
1199 @end example
1200
1201 @noindent
1202 Ezt megállapodás szerint a LilyPond fájl legelejére helyezzük.
1203
1204 A verziómegjelölés célja, hogy a LilyPond későbbi verziójára való átállás
1205 minél zökkenőmentesebb legyen. A nyelvtanban bekövetkezett változásokat egy
1206 speciális program, a @command{convert-ly} képes kezelni, és a @code{\version}
1207 utasítás alapján állapítja meg, hogy milyen szabályok szerint frissítse a
1208 fájlt. Erről bővebb információ a @rprogram{Updating files with convert-ly}
1209 szakaszban található.
1210
1211 @node Cím és más adatok megadása
1212 @subsection Cím és más adatok megadása
1213 @translationof Adding titles
1214
1215 @cindex cím
1216 @cindex szerző
1217 @cindex fejléc
1218 @cindex metaadatok
1219
1220 @funindex \header
1221 @funindex header
1222
1223 A címet, szerzőt, opus-számot és hasonló adatokat a @code{\header}
1224 blokkban kell megadni. Ez a fő zenei kifejezésen kívül helyezendő el; a
1225 @code{\header} blokk általában a verziószám alatt szerepel.
1226
1227 @example
1228 \version @w{"@version{}"}
1229 \header @{
1230   title = "Szimfónia"
1231   composer = "Én"
1232   opus = "Op. 9"
1233 @}
1234
1235 @{
1236   @dots{} zene @dots{}
1237 @}
1238 @end example
1239
1240 Amikor a fájl feldolgozásra kerül, a cím és a szerző neve a kotta tetején
1241 jelenik meg nyomtatásban. A mű egyéb adatainak megadási módja és elhelyezése
1242 a @ruser{Creating titles} c. fejezetben található.
1243
1244
1245 @node Abszolút hangmagasság-megadás
1246 @subsection Abszolút hangmagasság-megadás
1247 @translationof Absolute note names
1248
1249 @cindex hangmagasság
1250 @cindex abszolút hangnevek
1251 @cindex abszolút mód
1252 @cindex abszolút hangmagasság-megadás
1253
1254 Eddig mindig @code{\relative} módban adtuk meg a hangmagasságot.
1255 Ez a legkönnyebb módja a legtöbb zenemű bevitelének, de létezik a
1256 hangmagasság megadásának egy másik módja is: az abszolút mód.
1257
1258 A LilyPond a @code{\relative} blokk elhagyása esetén minden hangmagasságot
1259 abszolútként értelmez. A @code{c'} mindig az egyvonalas c hangot jelöli, a
1260 @code{b} az alatta levő hangot, a kis h-t, a @code{g,} pedig a nagy g-t.
1261
1262 @lilypond[verbatim,quote]
1263 {
1264   \clef bass
1265   c' b g, g,
1266   g, f, f c'
1267 }
1268 @end lilypond
1269
1270 Íme egy négy oktávos skála:
1271
1272 @lilypond[verbatim,quote]
1273 {
1274   \clef bass
1275   c, d, e, f,
1276   g, a, b, c
1277   d e f g
1278   a b c' d'
1279   \clef treble
1280   e' f' g' a'
1281   b' c'' d'' e''
1282   f'' g'' a'' b''
1283   c'''1
1284 }
1285 @end lilypond
1286
1287 Amint az látható, a magas hangok beviteléhez sok @code{'} jel szükséges.
1288 Itt van például egy Mozart-idézet:
1289
1290 @lilypond[verbatim,quote]
1291 {
1292   \key a \major
1293   \time 6/8
1294   cis''8. d''16 cis''8 e''4 e''8
1295   b'8. cis''16 b'8 d''4 d''8
1296 }
1297 @end lilypond
1298
1299 A sok aposztróftól kevésbé lesz olvasható a bemenet, és így könnyebb hibázni.
1300 A @code{\relative} módban az előző példát sokkal könnyebb elolvasni és
1301 begépelni:
1302
1303 @lilypond[verbatim,quote]
1304 \relative c'' {
1305   \key a \major
1306   \time 6/8
1307   cis8. d16 cis8 e4 e8
1308   b8. cis16 b8 d4 d8
1309 }
1310 @end lilypond
1311
1312 Ha relatív módban hibát vét az ember (eggyel több vagy kevesebb @code{'} vagy
1313 @code{,} jelet használ), a hiba azonnal szembetűnő -- a hibás hangtól kezdve
1314 minden hang elcsúszik egy oktávval. Abszolút módban az egyszeri hiba nem
1315 ilyen könnyen észrevehető, és nehezebb megtalálni.
1316
1317 Az abszolút mód olyan dallamoknál lehet előnyös, amelyekben nagy
1318 hangközugrások vannak, de leginkább a LilyPond-fájlok
1319 számítógéppel történő generálásánál bizonyul különösen hasznosnak.
1320
1321
1322 @node Az első lecke után
1323 @subsection Az első lecke után
1324 @translationof After the tutorial
1325
1326 Gratulálunk az alapok elsajátításához! Az első lecke befejezése után
1327 javasolt egy-két darab begépelésével nagyobb gyakorlatra szert tenni.
1328 Egy lehetőség például a @ref{Sablonok} használata.
1329 Ha valamilyen kottaelem ismertetésére még nem került volna sor, a
1330 Kottaírás kézikönyvéből kikereshető, a @ruser{Musical notation} fejezettől
1331 kezdve. A sablonok között nem szereplő hangszeregyüttes esetén érdemes
1332 @ref{A sablonok kibővítése} c. fejezetet elolvasni.
1333
1334 Pár rövid darab megírása után következhetnek a tankönyv további fejezetei.
1335 Természetesen már most is elolvashatóak, de mivel nagyobb jártasságot
1336 feltételeznek a LilyPond nyelvében, tanácsos most ezeket átlapozni, és csak
1337 azután visszatérni rájuk, amikor már több tapasztalatot szerzett az ember.
1338
1339 A tankönyv minden szakaszának végén található egy @strong{Lásd még} bekezdés
1340 is, mely más szakaszokra mutató kereszthivatkozásokat tartalmaz: ezeket első
1341 olvasásra nem praktikus követni, csak az egész tankönyv elolvasása után, az
1342 összefüggések meglátása végett.
1343
1344 Minél előbb ajánlott elolvasni a dokumentációról szóló szakaszt.
1345 Mivel nagy mennyiségű segédanyag áll rendelkezésre a LilyPondról, az
1346 új felhasználók sokszor nem tudják, hova forduljanak segítségért. A
1347 dokumentációról szóló rész figyelmes elolvasása csak öt percbe kerül,
1348 de megelőzi azt, hogy az olvasó bosszantó órákat töltsön azzal, hogy rossz
1349 helyen keresgél.