Docs: add Hungarian initial translation

[lilypond.git] / Documentation / hu / learning / tutorial.itely

@c -*- coding: utf-8; mode: texinfo; -*-
@c This file is part of lilypond-learning.tely
@ignore
    Translation of GIT committish: a30fa41fac8fb2771a76f6d1edbec9714298ee36

    When revising a translation, copy the HEAD committish of the
    version that you are working on.  See TRANSLATION for details.
@end ignore

@c \version "2.12.0"

@ignore
Tutorial guidelines:  (different from policy.txt!)
- unless you have a really good reason, use either
    @lilypond[verbatim,quote]
  or
    @lilypond[verbatim,quote,relative=2]

  Don't use any other relative=X commands.

- use "aes" and "ees" instead of "as" and "es".  I know it's not
  correct Dutch naming, but let's not confuse people with this
  until we get to the Basic notation chapter.

- Add "Music Glossary: @rglos{foo}" to the *top* of the relevant
  portions of the tutorial.

@end ignore


@node Első lecke
@chapter Első lecke
@translationof Tutorial

Tankönyvünk első leckéje bemutatja a LilyPond nyelvét, és elmagyarázza,
hogyan kell nyomtatható kottát előállítani. Az első találkozás után
ismertetjük, hogyan lehet a gyakori kottaelemek felhasználásával
gyönyörű kottákat készíteni.

@menu
* Az első lépések::
* Egyszólamú lejegyzés::
* Több hang egyszerre::
* Dalok::
* Utolsó simítások::
@end menu


@node Az első lépések
@section Az első lépések
@translationof First steps

Ez a szakasz a LilyPonddal végzett munka alapjaiba nyújt bevezetést.

@menu
* Fájlok fordítása::
* Egyszerű kottázás::
* A bemeneti fájlok jellemzői::
* Hogyan olvassuk a tankönyvet?::
@end menu


@node Fájlok fordítása
@subsection Fájlok fordítása
@translationof Compiling a file

@cindex fordítás
@cindex első példa
@cindex kis- és nagybetűk különbsége

A LilyPond bemeneti fájljai egyszerű szöveges állományok.
Egy kotta létrehozásához egy bemeneti fájlban (másnéven forrásfájlban) kell
azt szöveges formában leírni.
@qq{Fordítás}nak nevezzük azt a folyamatot, melynek során egy LilyPond
formátumú forrásfájlból egy nyomtatható kotta és (szabadon választhatóan)
egy meghallgatható MIDI fájl áll elő.

Első példánk megmutatja, hogy néz ki egy egyszerű bemenet. A LilyPond
forrásfájlba ezt írva:

@example
@{
  c' e' g' e'
@}
@end example

@noindent
az alábbi eredményt kapjuk:

@c  in this case we don't want verbatim
@lilypond[quote]
{
  c' e' g' e'
}
@end lilypond

@warning{A LilyPondban a hangok és a dalszöveg köré mindig
@strong{@{ kapcsos zárójeleket @}} kell írni.
A kapcsos zárójeleket legtöbbször szóközzel vesszük körül, hacsak
a sor elején vagy végén nem állnak, hogy környezetükkel ne folyjanak
egybe, így kétértelműséget okozván. A tankönyv példáiban olykor a
rövidség kedvéért elhagyjuk a kapcsos zárójeleket, de a forrásfájlokban
nem szabad elfelejteni kitenni őket! A @ref{Hogyan olvassuk a tankönyvet?}
c. fejezetben olvasható több információ a tankönyv példáiról és megjelenítésük
módjáról.}

Továbbá a LilyPond bemenete @strong{érzékeny a kis- és nagybetűk különbségére}:
@w{@code{@{ c d e @}}} érvényes bemenet; @w{@code{@{ C D E @}}} hibát
eredményez.

@smallspace

@subheading Zene bevitele és a kimenet megtekintése

@cindex PDF fájl
@cindex megtekintés
@cindex szövegszerkesztők
@cindex Mac OS X, a LilyPond futtatása
@cindex Windows, a LilyPond futtatása
@cindex Linux, a LilyPond futtatása
@cindex Unix, a LilyPond futtatása

Ez a szakasz arról szól, hogy milyen parancsokat kell futtatni
a kotta előállításához és a kimenet megtekintéséhez vagy
kinyomtatásához.

Bizonyos szövegszerkesztőkbe beépíthető LilyPond támogatás, ami hatékonyabb
szerkesztést tesz lehetőve; erről a @rprogram{Text editor support} fejezet ír.

@warning{Amikor a LilyPond első alkalommal fut, egy-két percig várni kell,
amíg megvizsgálja a rendszer betűtípusait. Ezután természetesen sokkal
gyorsabban fog futni!}

@subsubheading Mac OS X

Ha elindítjuk a @command{LilyPond.app} alkalmazást, egy példaállományt látunk
megnyitva. Mentsük el (pl. @file{test.ly} néven az Asztalra), majd a
@w{@qq{Compile > Typeset File}} menüpont segítségével fordítsuk le.
Ezután az eredményül kapott PDF fájl a képernyőn látható.

A következő parancsok, melyekre szükség lehet, a @q{New} (@q{Új}) és az @q{Open}
(@q{Megnyitás}) a @q{File} menüben. A szerkesztés alatt levő fájlt a szedés előtt
mindig el kell menteni. Ha a feldolgozás során bármilyen hiba történt, a
naplóablakban láthatjuk a hibák leírását.

@subsubheading Windows

Windows alatt az Asztalon levő LilyPond ikonra duplán kattintva indíthatjuk el
a LilyPondot, mely először egy példafájlt nyit meg egy egyszerű
szövegszerkesztőben. Mentsük el (pl. @file{test.ly} néven az Asztalra),
majd kattintsunk rá duplán a lefordításához (az ikonja egy hangjegyre
hasonlít). Pár másodperc múlva létrejön egy @file{test.pdf} nevű fájl az
Asztalon. Ha erre duplán kattintunk, megtekinthetjük a nyomtatható kottát.
A @file{test.ly} fordításának másik módja, hogy egérrel ráhúzzuk a LilyPond
parancsikonjára.

Egy létező @file{.ly} fájl szerkesztéséhez kattintsunk rá jobb gombbal, és
válasszuk az @qq{Edit source} (@q{Forrás szerkesztése}) menüpontot. Új kotta
írásához vagy a szerkesztőt futtassuk a fent leírt módon, majd válasszuk ki a
@qq{File > New} (@q{Fájl > Új}) parancsot, vagy jobb gombbal
kattintsunk az Asztalra, válasszuk az @qq{Új > Szöveges dokumentum}
menüpontot, nevezzük át a fájlt a kívánt névre, és változtassuk meg a
kiterjesztését @code{.ly}-re. Ezután ugyanúgy szerkeszthetjük és
feldolgozhatjuk, ahogy eddig is tettük.

Ha duplán kattintunk egy @code{.ly} fájlra, nem csak egy PDF-et kapunk, hanem
egy @code{.log} kiterjesztésű naplófájlt is, amely a LilyPond futásáról
tartalmaz információkat. Hiba esetén ajánlatos megvizsgálni.

@subsubheading UNIX

Hozzunk létre egy fájlt @file{test.ly} néven, és írjuk bele a következőket:

@example
@{
  c' e' g' e'
@}
@end example

A @file{test.ly} fájl feldolgozásához adjuk ki az alábbi parancsot:

@example
lilypond test.ly
@end example

@noindent
Ekkor az alábbi kimenethez hasonlót láthatunk:

@example
lilypond test.ly
GNU LilyPond @version{}
Processing `test.ly'
Parsing...
Interpreting music...
Preprocessing graphical objects...
Finding the ideal number of pages...
Fitting music on 1 page...
Drawing systems...
Layout output to `test.ps'...
Converting to `test.pdf'...
@end example


@node Egyszerű kottázás
@subsection Egyszerű kottázás
@translationof Simple notation

@cindex egyszerű lejegyzés
@cindex lejegyzés, egyszerű

A LilyPond bizonyos elemeket automatikusan hozzáad a kottához. A következő
példában csak négy hangmagasságot adunk meg, de a LilyPond kirakja a kulcsot
és az ütemmutatót, valamint a hangok hosszúságát alapértelmezetten negyednek
veszi.

@lilypond[verbatim,quote]
{
  c' e' g' e'
}
@end lilypond

@noindent
Természetesen minden megváltoztatható, de a legtöbb esetben az alapbeállítás
megfelelő.

@subheading Hangmagasság

@cindex hangmagasság
@cindex relatív mód
@cindex aposztróf
@cindex vessző
@cindex módosítójelek és relatív mód

@funindex \relative
@funindex relative
@funindex '
@funindex ,

Fogalomtár: @rglos{pitch}, @rglos{interval},
@rglos{scale}, @rglos{middle C}, @rglos{octave},
@rglos{accidental}.

A hangok beírásának legegyszerűbb módja a @code{\relative} mód.
Ebben a módban minden hang automatikusan abba az oktávba kerül,
melyben az előző hanghoz a legközelebb áll, vagyis legfeljebb
kvárt távolságra. Ennek szemléltetésére gépeljünk be egy zenei alapformulát,
egy @notation{skálát}, melyben minden hang szekund távolságra van az
előzőtől. (Figyelem: mivel angolul a h hang neve b, ezért a LilyPond forrásban
is mindig b-t kell írni h helyett!)

@c KEEP LY
@lilypond[verbatim,quote]
% megadjuk, hogy az első viszonyítási hang egyvonalas c legyen
\relative c' {
  c d e f
  g a b c
}
@end lilypond

Itt a relatív mód első viszonyítási hangja az @notation{egyvonalas c}. Minden
hang az előzőhöz a lehető legközelebb helyezkedik el: az első @code{c} az
egyvonalas c-hez legközelebb eső c hangot jelenti, vagyis az egyvonalas c-t.
A második, d hang ehhez a hanghoz esik legközelebb, vagyis ugyanúgy az
egyvonalas oktávba kerül.
Legfeljebb kvárt nagyságú hangközöket tartalmazó dallamok tápláhatók be így a
legegyszerűbben.

@lilypond[verbatim,quote]
\relative c' {
  d f a g
  c b f d
}
@end lilypond

@noindent
Természetesen nem szükséges, hogy a relatív mód első viszonyítási hangja
megegyezzen a tényleges első hanggal, ahogy az előző példában is láttuk, ahol
az első hang -- a @code{d} -- az egyvonalas c-hez legközelebb eső hang,
az egyvonalas d.

A @code{@w{\relative c' @{}} parancsban megadott első viszonyítási hanghoz
@code{'} vagy @code{,} karaktereket hozzáadva vagy elvéve
változtatható a kezdőoktáv:

@c KEEP LY
@lilypond[verbatim,quote]
% kétvonalas oktáv
\relative c'' {
  e c a c
}
@end lilypond

A relatív mód kezdetben bonyolultnak tűnhet, de valójában a legtöbb
dallamot így lehet legkönnyebben bevinni. Nézzük, hogyan néz ki a relatív
hangmagasság-számítás a gyakorlatban. A h hangról egy kvárton belül felfelé
a c, d és e hangok helyezkednek el, míg lefelé az a, g és f hangok. Tehát ha
egy h-t követő hang c, d vagy e, akkor a h fölé, míg ha a, g vagy f, akkor a
h alá kerül.

@c KEEP LY
@lilypond[verbatim,quote]
\relative c'' {
  b c  % felfelé szekund, lefelé szeptim, így: felső c
  b d  % felfelé terc, lefelé szext, így: felső d
  b e  % felfelé kvárt, lefelé kvint, így: felső e
  b a  % felfelé szeptim, lefelé szekund, így: alsó a
  b g  % felfelé szext, lefelé terc, így: alsó g
  b f  % felfelé kvint, lefelé kvárt, így: alsó f
}
@end lilypond

Pontosan ugyanez marad a működés, ha bármelyik hang előtt kereszt vagy bé áll.
A @notation{módosítójelek} a relatív magasságszámítás során @strong{egyáltalán
nem számítanak}. A számítás során csak a vonalrendszerben elfoglalt pozíciónak
(azaz a diatonikus magasságnak) van szerepe.

Kvártnál nagyobb hangközugrást úgy érhetünk el, hogy @code{'} vagy @code{,}
karaktereket helyezünk a hang után. Az code{'} egy @notation{oktáv}nyi
emelkedést, a @code{,} egy oktávnyi süllyedést jelent.

@lilypond[verbatim,quote]
\relative c'' {
  a a, c' f,
  g g'' a,, f'
}
@end lilypond

@noindent
Amennyi karaktert használunk, annyi oktáv különbséget érhetünk el, pl.
@code{''} vagy @code{,,} két oktávnyi emelést, ill. süllyesztést jelent --
de vigyázzunk, soha ne használjunk idézőjelet (@code{"}@tie{}) két aposztróf
(@code{''}) helyett! Ez ugyanaz a mechanizmus, amivel a relatív mód első
viszonyítási hangját módosíthatjuk.


@subheading Ritmusérték

@cindex hanghosszúság
@cindex hosszúság
@cindex ritmus
@cindex egészkotta
@cindex félkotta
@cindex negyedkotta
@cindex pontozás

Fogalomtár: @rglos{beam}, @rglos{duration},
@rglos{whole note}, @rglos{half note}, @rglos{quarter note},
@rglos{dotted note}.

A hangok @notation{ritmusértékét} a hangmagasság után írt számmal
határozhatjuk meg. @code{1} jelenti az egészkottát, @code{2} a
félkottát, @code{4} a negyedkottát és így tovább. A
@notation{gerendázást} automatikusan elvégzi a LilyPond.

Ha nincs megadva a hosszúság, az előző hang hossza marad érvényben.
Az első hang alapértelmezetten negyed hosszúságú.

@lilypond[verbatim,quote]
\relative c'' {
  a1
  a2 a4 a8 a
  a16 a a a a32 a a a a64 a a a a a a a a2
}
@end lilypond

A @notation{pontozott hangok} után annyi pontot (@code{.}) kell írni,
ahányszoros a pontozás. A pontozott hangok ritmusértékét mindig meg kell
adni számmal.

@lilypond[verbatim,quote]
\relative c'' {
  a a a4. a8
  a8. a16 a a8. a8 a4.
}
@end lilypond


@subheading Szünetek

@cindex szünet

Fogalomtár: @rglos{rest}.

A @notation{szünetek} megadása hasonlóképpen történik, mint a hangoké,
csak a hangmagasság megjelölése helyett @code{r}@tie{} betűt kell írni:

@lilypond[verbatim,quote]
\relative c'' {
  a r r2
  r8 a r4 r4. r8
}
@end lilypond


@subheading Ütemmutató

@cindex ütemmutató

@funindex \time
@funindex time

Fogalomtár: @rglos{time signature}.

Az @notation{ütemmutató} beállítására a @code{\time} parancs szolgál:

@lilypond[verbatim,quote]
\relative c'' {
  \time 3/4
  a4 a a
  \time 6/8
  a4. a
  \time 4/4
  a4 a a a
}
@end lilypond


@subheading Kulcs

@cindex kulcs
@cindex violinkulcs
@cindex altkulcs
@cindex tenorkulcs
@cindex basszuskulcs

@funindex \clef
@funindex clef

Fogalomtár: @rglos{clef}.

A @notation{kulcs} beállítása a @code{\clef} paranccsal lehetséges:

@lilypond[verbatim,quote]
\relative c' {
  \clef treble
  c1
  \clef alto
  c1
  \clef tenor
  c1
  \clef bass
  c1
}
@end lilypond


@subheading Mindez együtt

Alább látható egy rövid példa, mely az eddig tanult elemeket mutatja be:

@lilypond[verbatim,quote]
\relative c, {
  \time 3/4
  \clef bass
  c2 e8 c' g'2.
  f4 e d c4 c, r4
}
@end lilypond


@seealso
Referencia: @ruser{Writing pitches},
@ruser{Writing rhythms}, @ruser{Writing rests},
@ruser{Ütemmutató}, @ruser{Kulcs}.


@node A bemeneti fájlok jellemzői
@subsection A bemeneti fájlok jellemzői
@translationof Working on input files

@cindex kapcsos zárójelek
@cindex megjegyzés
@cindex egysoros megjegyzés
@cindex többsoros megjegyzés
@cindex kis- és nagybetűk különbsége
@cindex kifejezések

@funindex { ... }
@funindex %
@funindex %@{ ... %@}

A LilyPond nyelve sok tekintetben hasonlít bizonyos programnyelvekhez.
Érzékeny a kis- és nagybetűk különbségére, az üres helyek (szóközök, újsorok,
tabulátorok stb.) pedig nem számítanak. Ún. kifejezéseket lehet alkotni
kapcsos zárójelek @{ @} segítségével, megjegyzéseket pedig @code{%} után
vagy @w{@code{%@{ ... %@}}} közé lehet írni.

Ha esetleg nem lennének világosak a fenti mondatok, sebaj! Magyarázatuk
részletesen a következő:

@itemize

@item
@strong{Érzékeny a kis- és nagybetűk különbségére}:
nem mindegy, hogy kisbetűket vagy nagybetűket használunk
(pl. @w{@code{a, b, s, t}} nem ugyanaz, mint @w{@code{A, B, S, T}}).
A hangneveket mindig kisbetűvel kell írni: @w{@code{@{ c d e @}}}
helyes, @w{@code{@{ C D E @}}} hibás bemenet.

@item
@strong{Az üres helyek nem számítanak}:
mindegy, hogy hova hány szóköz, tabulátor vagy újsor kerül.
@w{@code{@{ c d e @}}} ugyanazt jelenti, mint
@w{@code{@{ c @tie{}} @tie{} @tie{} d e @}} vagy:

@example
@{ c                        d
                   e   @}
@end example

@noindent
Természetesen ez így nehezen olvasható. Érdemes a blokkokat beljebb kezdeni
egy tabulátorral vagy két szóközzel:

@example
@{
  c d e
@}
@end example

@item
@strong{Kifejezések}:
a LilyPond bemenete @strong{@{ kapcsos zárójelek @}} között álló @emph{zenei
kifejezésekből} épül fel (ezekről később lesz szó), akárcsak a zárójelek
@code{()} közé zárt matematikai kifejezések. A kapcsos zárójelek köré javasolt
szóközt tenni, hacsak nem a sor elején vagy végén szerepelnek.

Egy @code{\} karakterrel kezdődő LilyPond parancs az azt követő kapcsos
zárójelpár tartalmával együtt ugyancsak egy zenei kifejezésnek számít (mint
például a @w{@code{\relative @{ @}}}).

@cindex megjegyzések
@cindex egysoros megjegyzés
@cindex többsoros megjegyzés
@item
@strong{Megjegyzések}:
a megjegyzések az emberi olvasó számára írt útmutatók; a LilyPond ezeket
figyelmen kívül hagyja, így nem jelennek meg a kimenetben. Kétfajta megjegyzés
van. A százalékjel @code{%} egy olyan megjegyzést kezd, mely a sor végéig tart.
Egy egysoros megjegyzés mindig az @emph{utána levő} sorral kapcsolatos.

@example
a4 a a a
% most jön a két h hang
b2 b
@end example

A többsoros megjegyzés (megjegyzésblokk) több sort is közrefoghat.
A @code{%@{} és @code{%@}} jelek között minden megjegyzésnek számít.
Figyelem, a megjegyzésblokkok @q{nem ágyazhatóak egymásba}! Ez azt
jelenti, hogy nem lehet egy megjegyzésblokkot egy másikon belülre tenni,
mert az első @code{%@}} jelnél véget ér @emph{mindkét} megjegyzésblokk.
A következő részlet a megjegyzések használatára mutat példát:

@example
% Ez itt a "Hull a pelyhes fehér hó" dallama
  c4 c g' g a a g2

%@{
  Ez a sor és az alatta levők nem számítanak bele a kimenetbe,
  mert megjegyzésblokkban szerepelnek.

  f f e e d d c2
%@}
@end example

@end itemize


@node Hogyan olvassuk a tankönyvet?
@subsection Hogyan olvassuk a tankönyvet?
@translationof How to read the manual

@cindex hogyan olvassuk a kézikönyvet
@cindex kézikönyv
@cindex példák
@cindex sablonok
@cindex tippek

A LilyPond bemenete vagy @{ @} jelek között, vagy pedig egy
@code{@w{\relative c'' @{ ... @}}} blokkban kell, hogy álljon, ahogy azt a
@ref{A bemeneti fájlok jellemzői} c. fejezetben láttuk.
A tankönyv további részében a legtöbb példában ezt elhagyjuk. A példák
kipróbálásához a kimenet kimásolható és beilleszthető, de mindig köré
@strong{kell} rakni a @code{@w{\relative c'' @{ @}}} blokkot, ha nem szerepel
benne:

@example
\relative c'' @{
  ...a példa ide kerül...
@}
@end example

Miért hagytuk el a kapcsos zárójeleket? A legtöbb példa a kézikönyvben
beszúrható más, hosszabb darabokba. Ezeknél a példáknál nem éri meg
külön megadni a @code{@w{\relative c'' @{ @}}} blokkot --
esetleg belekerülnének egy nagyobb @code{\relative} blokkba, ami nem javasolt!
Ha minden példa körül @code{@w{\relative c'' @{ @}}} szerepelne,
nem lenne egyszerű az ilyen példákat kimásolni és beilleszteni egy hosszabb
műbe. Mivel a legtöbb felhasználó a neki kellő kódrészleteket egyszerűen
kimásolja a kézikönyvből, úgy döntöttünk, hogy leegyszerűsítjük a példákat.


@subheading Kattintható példák

A legtöbb ember úgy tanul bele egy program használatába, hogy a gyakorlatban
próbálgatja azt, és játszadozik vele. Ez a LilyPonddal is lehetséges.
A kézikönyv HTML változatában bármelyik képre kattintva megtekinthető a pontos
bemenet, amelyből a LilyPond a képet generálta. Ez az alábbi példán
kipróbálható:

@c no verbatim here
@c KEEP LY
@lilypond[quote]
\relative c'' {
  c-\markup { \bold \huge { Ide kell kattintani! } }
}
@end lilypond

A @qq{ly snippet} kezdetű szakasz kimásolásával és beillesztésével már
rendelkezésre áll egy kiindulópont a kísérletezéshez. A kép egy az egyben
előáll (ugyanakkora méretben), ha a @qq{Start cut-&-pastable section}
résztől kezdve a fájl végéig kimásoljuk a szöveget.


@seealso
A @ref{Tanácsok LilyPond bemeneti fájlok írásához} részben további hasznos
tanácsok olvashatóak a LilyPond fájlok írásával kapcsolatban. De előbb
javasolt elolvasni a lecke többi részét.


@node Egyszólamú lejegyzés
@section Egyszólamú lejegyzés
@translationof Single staff notation

Ebben a szakaszban bemutatjuk a kotta gyakori elemeit, egyelőre egy szólamnál
maradva.

@menu
* Módosítás és előjegyzés::
* Átkötés és kötőív::
* Artikuláció és dinamika::
* Szöveges utasítások::
* Automatikus és kézi gerendázás::
* Haladó ritmikai parancsok::
@end menu


@node Módosítás és előjegyzés
@subsection Módosítás és előjegyzés
@translationof Accidentals and key signatures

@subheading Módosítójelek

@cindex módosítójelek
@cindex előjegyzés és módosítójelek
@cindex kereszt
@cindex kettős kereszt
@cindex kereszt, kettős
@cindex bé
@cindex kettős bé
@cindex bé, kettős
@cindex bebé

@funindex es
@funindex is
@funindex eses
@funindex isis

Fogalomtár: @rglos{sharp}, @rglos{flat}, @rglos{double sharp},
@rglos{double flat}, @rglos{accidental}.

@notation{Keresztes} hangot a hang neve után közvetlenül @code{is} utótagot
írva kapunk, @notation{bés} hangot pedig @code{es}-t írva. Értelemszerűen
@notation{kettős kereszt} és @notation{kettős bé} rendre @code{isis} és
@code{eses} hozzáadásával írható le. Ez a szabály az északi és a germán
nyelvek elnevezési hagyományaiból ered. Más megnevezésű
@notation{módosítójelek} használata a @ruser{Note names in other languages}
c. fejezetben van leírva.

@lilypond[verbatim,quote,relative=2]
cis1 ees fisis, aeses
@end lilypond

@subheading Előjegyzés

@cindex előjegyzés
@cindex dúr
@cindex moll
@cindex előjegyzés és módosítójelek
@cindex hangzás és lejegyzés különbsége

@funindex \key
@funindex key
@funindex \major
@funindex major
@funindex \minor
@funindex minor

Fogalomtár: @rglos{key signature}, @rglos{major},
@rglos{minor}.

Az @notation{előjegyzés} a @code{\key} parancs segítségével állítható be,
melyet a hangnem alaphangja és színezete (dúr: @code{\major} vagy
moll: @code{\minor}) követ.

@lilypond[verbatim,quote,relative=2]
\key d \major
a1
\key c \minor
a
@end lilypond

@smallspace

@subheading Figyelmeztetés az előjegyzés és a módosítójelek viszonyával kapcsolatban

Fogalomtár: @rglos{accidental}, @rglos{key signature},
@rglos{pitch}, @rglos{flat}, @rglos{natural}, @rglos{sharp},
@rglos{transposition}.

A @notation{módosítások}, az @notation{előjegyzés} és az ütemvonalak
együttesen határozzák meg, hogy milyen @notation{módosítójelek} jelennek meg
a kottában. A LilyPond forrásfájlban az előjegyzés után is ki kell tenni
a megfelelő módosításokat! Ez a viselkedés elsőre zavart okozhat, úgyhogy
bővebb magyarázatra szorul.

A LilyPond különbséget tesz a zenei tartalom és megjelenés, azaz a hangzó
és a lejegyzett zene között. A módosítás (hogy egy hang fel van-e emelve
vagy le van-e süllyesztve) a hangmagassághoz tartozik, így a zenei tartalom
része. Az, hogy a kottában a hang előtt szerepel-e egy kereszt, feloldójel
vagy bé, a lejegyzéshez tartozik. A kotta lejegyzésének szigorú szabályai
vannak, és a módosítójelek előállításánál a LilyPond intelligens módon
ezeket a szabályokat követi. A hangmagasságokat a felhasználó határozza meg:
mindig azt kell pontosan leírni, amit az ember hall.

Ebben a példában:

@lilypond[verbatim,quote,relative=2]
\key d \major
d cis fis
@end lilypond

@noindent
egyik hang előtt sincs a kottában módosítójel, de ettől a LilyPond
forrásfájlban még ki kell rakni az @code{is}
utótagokat, hiszen cisz és fisz hang szól.

Ha leírunk egy @code{b}-t, azaz egy h hangot, az nem azt jelenti, hogy
@qq{a megfelelő vonalra egy kottafejet kell írni}, hanem azt, hogy
@qq{itt egy h hang szól}. Pl. Asz-dúrban a h hang elé kerül módosítójel:

@lilypond[verbatim,quote,relative=2]
\key aes \major
b
@end lilypond

Az, hogy minden módosítást külön meg kell adni, csak kevés többletmunkát
igényel a begépelésnél, de több előnye van: könnyebb a
@notation{transzponálás}, valamint a konkrét kiírt módosítójelek többfajta
rendszer szerint határozhatóak meg. Ezekre a rendszerekre látható néhány példa
az @ruser{Automatic accidentals} c. fejezetben.


@seealso
Referencia: @ruser{Note names in other languages},
@ruser{Módosítójelek}, @ruser{Automatic accidentals},
@ruser{Key signature}.

Fogalomtár: @rglos{Pitch names}.


@node Átkötés és kötőív
@subsection Átkötés és kötőív
@translationof Ties and slurs

@cindex átkötés
@cindex kötőív
@cindex frazeálóív

@funindex ~
@funindex ( ... )
@funindex \( ... \)

@subheading Átkötés


Fogalomtár: @rglos{tie}.

@notation{Átkötött} hangot úgy kaphatunk, hogy a hang után egy @code{~}
karaktert írunk.

@lilypond[verbatim,quote,relative=2]
g4~ g c2~
c4 ~ c8 a8 ~ a2
@end lilypond

@subheading Kötőív


Fogalomtár: @rglos{slur}.

A @notation{kötőív} egy dallamot összefogó ív. Kezdőhangja után
@code{(}, záróhangja után @code{)} írandó.

@lilypond[verbatim,quote,relative=2]
d4( c16) cis( d e c cis d) e( d4)
@end lilypond

@subheading Frazeálóív

Fogalomtár: @rglos{slur}, @rglos{phrasing}.

A @notation{frázisokat} jelölő ívek elejét és végét a @code{\(} és
@code{\)} jelek határozzák meg. Szerepelhet egyszerre kötőív és frazeálóív,
de egyszerre két kötőív vagy két frazeálóív nem.

@lilypond[verbatim,quote,relative=2]
a8(\( ais b c) cis2 b'2 a4 cis,\)
@end lilypond

@smallspace

@cindex kötőív és átkötés különbsége
@subheading Figyelmeztetés az átkötés és kötőív viszonyával kapcsolatban

Fogalomtár: @rglos{articulation}, @rglos{slur}, @rglos{tie}.

A @notation{kötőív} kinézetre hasonlít az @notation{átkötéshez}, de más a
jelentése. Az átkötés egy hang hosszát toldja meg a következő, ugyanolyan
magasságú hangéval. A kötőív egy dallam @notation{artikulációját} határozza
meg, és több hangot átívelhet. Természetesen egy kötőíven belül lehetnek
átkötött hangok.

@lilypond[verbatim,quote,relative=2]
c2~( c8 fis fis4 ~ fis2 g2)
@end lilypond


@seealso
Referencia: @ruser{Átkötés}, @ruser{Kötőív},
@ruser{Frazeálóív}.


@node Artikuláció és dinamika
@subsection Artikuláció és dinamika
@translationof Articulation and dynamics


@subheading Artikuláció

@cindex artikuláció
@cindex hangsúly
@cindex staccato

Fogalomtár: @rglos{articulation}.

Egy hang @notation{artikulációját} egy gondolatjel (@code{-}) után írt megfelelő
karakterrel lehet jelezni, pl. a staccatóhoz @code{-.} írandó a hang után:

@lilypond[verbatim,quote,relative=2]
c-. c-- c-> c-^ c-+ c-_
@end lilypond

@subheading Ujjrend

@cindex fingering

@funindex ^
@funindex _

Fogalomtár: @rglos{fingering}.

Hasonlóan az artikulációhoz, az @notation{ujjrend} a hang után írt
gondolatjellel (@code{-}) és számmal jelezhető:

@lilypond[verbatim,quote,relative=2]
c-3 e-5 b-2 a-1
@end lilypond

Az artikulációs jelzések és ujjrendek automatikusan a hang helyes oldalára
kerülnek, de ez felülírható, ha a gondolatjelet (@code{-}) kicseréljük
@code{^} vagy @code{_} karakterre, ami azt jelenti, hogy a jelzés az előbbi
esetben mindig a hang felett, ill. az utóbbi esetben mindig a hang alatt fog
elhelyezkedni. Egy hangon több artikulációs jel is lehet. Mindazonáltal a
legtöbb esetben legjobb, ha a LilyPond határozza meg, melyik oldalra
kerüljenek a jelzések.

@lilypond[verbatim,quote,relative=2]
c_-^1 d^. f^4_2-> e^-_+
@end lilypond

@subheading Dinamika

@cindex dinamika
@cindex decrescendo
@cindex crescendo

@funindex \f
@funindex \ff
@funindex \mp
@funindex \p
@funindex \mf
@funindex \pp
@funindex \<
@funindex <
@funindex \>
@funindex >
@funindex \!
@funindex !

Fogalomtár: @rglos{dynamics}, @rglos{crescendo},
@rglos{decrescendo}.

@notation{Dinamikai jelzések} kottába írásához a megfelelő rövidítést kell
@code{\} karakterrel együtt azon hang után írni, amelytől kezdve érvényes:

@lilypond[verbatim,quote,relative=2]
c\ff c\mf c\p c\pp
@end lilypond

A @notation{crescendo} és @notation{decrescendo} a @code{\<}, ill. @code{\>}
paranccsal kezdődik, és a következő dinamikai jelzésnél vagy a @code{\!}
parancsnál fejeződik be:

@lilypond[verbatim,quote,relative=2]
c2\< c2\ff\> c2 c2\!
@end lilypond


@seealso
Referencia: @ruser{Articulations and ornamentations},
@ruser{Fingering instructions}, @ruser{Dinamika}.


@node Szöveges utasítások
@subsection Szöveges utasítások
@translationof Adding text

@cindex szöveg
@cindex formázott szöveg

@funindex \markup
@funindex markup

A hangokhoz a következő módon lehet szöveges jelzéseket rendelni:

@lilypond[verbatim,quote,relative=2]
c1^"espr" a_"legato"
@end lilypond

Ez nem dalszöveg, hanem szöveges előadási utasítások bevitelére szolgál!
Formázott szöveget a @code{\markup} blokkon belülre kell elhelyezni:

@lilypond[verbatim,quote,relative=2]
c1^\markup{ \bold espr}
a1_\markup{
  \dynamic f \italic \small { 2nd } \hspace #0.1 \dynamic p
}
@end lilypond


@seealso
Referencia: @ruser{Writing text}.


@node Automatikus és kézi gerendázás
@subsection Automatikus és kézi gerendázás
@translationof Automatic and manual beams

@cindex gerendázás
@cindex automatikus gerendázás
@cindex kézi gerendázás
@cindex gerendázás, automatikus
@cindex gerendázás, kézi

@funindex [ ... ]
@funindex [
@funindex ]
@funindex \autoBeamOff
@funindex autoBeamOff
@funindex \autoBeamOn
@funindex autoBeamOn

Fogalomtár: @rglos{beam}.

A @notation{gerendák} automatikus elhelyezéséről a LilyPond gondoskodik:

@lilypond[verbatim,quote,relative=2]
a8 ais d ees r d c16 b a8
@end lilypond

Amennyiben az automatikus gerendázás nem megfelelő, kézzel felüldefiniálható.
Ha egyszeri alkalommal kell a gerendázást megváltoztatni, a gerenda első
hangja után @code{[}, az utolsó hangja után @code{]} írandó.

@lilypond[verbatim,quote,relative=2]
a8[ ais] d[ ees r d] a b
@end lilypond

Az automatikus gerendázás kikapcsolására az @code{\autoBeamOff} parancs
szolgál. Egészen addig tart a hatása, amíg vissza nem kapcsoljuk az
automatikus gerendázást az @code{\autoBeamOn} segítségével.

@lilypond[verbatim,quote,relative=2]
\autoBeamOff
a8 c b4 d8. c16 b4
\autoBeamOn
a8 c b4 d8. c16 b4
@end lilypond


@seealso
Referencia: @ruser{Automatic beams}, @ruser{Manual beams}.


@node Haladó ritmikai parancsok
@subsection Haladó ritmikai parancsok
@translationof Advanced rhythmic commands

@subheading Felütés

@cindex felütés
@cindex csonkaütem

@funindex \partial
@funindex partial

Fogalomtár: @rglos{anacrusis}.

@notation{Felütés} a @code{\partial} kulcsszó segítségével kapható.
A parancs után egy ritmusértéket kell írni: @code{\partial 4} egy
negyed értékű felütést, @code{\partial 8} egy nyolcad értékű felütést
eredményez.

@lilypond[verbatim,quote,relative=2]
\partial 8
f8 c2 d
@end lilypond

@subheading n-olák

@cindex triola
@cindex n-ola

@funindex \times
@funindex times

Fogalomtár: @rglos{note value}, @rglos{triplet}.

Triolák, kvintolák stb. (általánosan @notation{n-olák}) a @code{\times}
kulcsszóval írhatóak le. A parancs után egy törtszámot és egy dallamot kell
írni: a dallamban a hangok hosszúságai a törtszámmal szorzódnak meg. Például
a @notation{triolák} lejegyzett hosszúságuk 2/3 részéig szólnak, így triolánál
2/3 kell, hogy legyen a tört értéke.

@lilypond[verbatim,quote,relative=2]
\times 2/3 { f8 g a }
\times 2/3 { c r c }
\times 2/3 { f,8 g16[ a g a] }
\times 2/3 { d4 a8 }
@end lilypond

@subheading Előkék

@cindex előke
@cindex acciaccatura
@cindex appoggiatura

@funindex \grace
@funindex grace
@funindex \acciaccatura
@funindex acciaccatura
@funindex \appoggiatura
@funindex acciaccatura

Fogalomtár: @rglos{grace notes}, @rglos{acciaccatura},
@rglos{appoggiatura}.

Az @notation{előkéket} a @code{\grace} parancs jelöli. Súlyos előkék előtt
az @code{\appoggiatura}, súlytalanok előtt az @code{\acciaccatura} parancs
áll:

@lilypond[verbatim,quote,relative=2]
c2 \grace { a32[ b] } c2
c2 \appoggiatura b16 c2
c2 \acciaccatura b16 c2
@end lilypond


@seealso
Referencia: @ruser{Előkék}, @ruser{n-olák},
@ruser{Upbeats}.


@node Több hang egyszerre
@section Több hang egyszerre
@translationof Multiple notes at once

Ebben a szakaszban annak a lehetőségeit vizsgáljuk meg, hogyan lehet
többszólamú zenét írni a LilyPondban. Ebbe beletartozik a több hangszerre,
több kottasort elfoglaló hangszerre (pl. zongorára) írt művek, valamint
akkordok lejegyzése.

A @notation{polifónia} szót ezentúl annak a speciális esetnek a megnevezésére
használjuk, amikor egy vonalrendszeren belül több szólam szerepel.

@menu
* A zenei kifejezés fogalma::
* Több kottasor::
* Kottasor-csoport::
* Hangok akkordba foglalása::
* Több szólam egy kottasoron belül::
@end menu


@node A zenei kifejezés fogalma
@subsection A zenei kifejezés fogalma
@translationof Music expressions explained

@cindex zenei kifejezés
@cindex kifejezés, zenei
@cindex összetett zenei kifejezés
@cindex zenei kifejezés, összetett

A LilyPond bemeneti fájljaiban a zene @emph{zenei kifejezésekből} épül fel.
Egy hang már egy kifejezés:

@lilypond[verbatim,quote,relative=2]
a4
@end lilypond

Ha több hangot kapcsos zárójelbe teszünk, egy @emph{összetett zenei
kifejezés} jön létre. Az alábbi példában az összetett zenei kifejezés
két hangból áll:

@lilypond[verbatim,quote,relative=2]
{ a4 g4 }
@end lilypond

A kapcsos zárójel azt jelenti, hogy a benne szereplő zenei kifejezések egymás
után következnek: mindegyik akkor kezdődik, amikor az előtte álló befejeződik.
A zenei kifejezések egymásba ágyazhatóak:

@lilypond[verbatim,quote,relative=2]
{ { a4 g } f g }
@end lilypond

@subheading Analógia: matematikai kifejezések

Ez a mechanizmus a matematikai képletekhez hasonló: egy nagy képlet
sok kicsi képletből, vagyis kifejezésből épül fel, melyek további
kifejezéseket tartalmazhatnak, és így tetszőleges bonyolultságú kifejezések
létrehozhatóak. Például:

@example
1

1 + 2

(1 + 2) * 3

((1 + 2) * 3) / (4 * 5)
@end example

Ebben a sorozatban minden kifejezés a következő kifejezésben egy nagyobb
kifejezés részeként szerepel. A legegyszerűbb kifejezések a számok, összetett
kifejezéseket pedig úgy hozhatunk létre, hogy meglevő kifejezéseket
műveletekkel (mint pl. @code{+}, @code{*} vagy @code{/}) és zárójelekkel
kombinálunk össze. Akárcsak a matematikai kifejezések, a zenei kifejezések is
tetszőleges mélységig egymásba ágyazhatóak, és éppen erre van szükség
többszólamú zene esetén.


@subheading Egyidejű zenei kifejezések: több kottasor

@cindex több kottasor
@cindex kottasor
@cindex vonalrendszer
@cindex polifónia
@cindex párhuzamos kifejezések
@cindex kifejezések, párhuzamos
@cindex relatív mód és párhuzamos kifejezések

@funindex <<
@funindex >>
@funindex << ... >>

Fogalomtár: @rglos{polyphony}.

A fent leírt technikát alkalmazzuk @notation{polifónia} lejegyzésénél.
Több kottasort vagy több kottasoron belüli szólamot tartalmazó zenénél
párhuzamosan (egyidejűen) kell összekombinálni a kifejezéseket.
Annak a jelzésére, hogy több szólam egyszerre kezd játszani,
@code{<<} és @code{>>} közé kell foglalni őket; ez jelenti azt, hogy
nem egymás után, hanem @q{egy időben kezdődnek}. A következő példában
három dallamot (ezek mindegyike két hangból áll) kombinálunk össze
három szólammá:

@lilypond[verbatim,quote]
\relative c'' {
  <<
    { a4 g }
    { f e }
    { d b }
  >>
}
@end lilypond

Amikor egy kifejezés egy másik kifejezésen belül szerepel, érdemes
eggyel nagyobb behúzással kezdeni. A LilyPondnak ez nem számít,
de a LilyPond forrásfájlt olvasó emberek számára áttekinthetőbb lesz
a bemenet.

@warning{Relatív módban minden hang magasságát a forrásfájlban őt megelőző
hanghoz képest számítja ki a LilyPond, nem pedig az első @code{\relative}
parancs viszonyítási hangjához képest.}


@subheading Egyidejű zenei kifejezések: egy kottasor

A LilyPond onnan állapítja meg, hogy egy vagy több kottasor szerepel-e a
darabban, hogy az első kifejezés többszólamú-e. Ha nem, egy kottasort
hoz létre, ha igen, többet.

@lilypond[verbatim,quote]
\relative c'' {
  c2 <<c e>>
  << { e f } { c <<b d>> } >>
}
@end lilypond

@node Több kottasor
@subsection Több kottasor
@translationof Multiple staves

@cindex több kottasor
@cindex kottasor, több
@cindex kontextus

@funindex \new Staff
@funindex new Staff
@funindex Staff
@funindex \new
@funindex new
@funindex Score
@funindex Voice
@funindex Lyrics
@funindex ChordNames

Ahogy azt az előző, @ref{A zenei kifejezés fogalma} c. szakaszban láttuk,
a LilyPond bemeneti fájljai zenei kifejezésekből épülnek fel, és ha egy
párhuzamos kifejezés az első, akkor több kottasorból áll a mű. Jobban látható,
hogy mi történik, ha világosan megmondjuk, mi szerepeljen külön kottasorban.
és mi nem.

Egy kottasor kézzel történő létrehozásához a zenei kifejezés elé
@code{\new Staff} parancsot kell írni.
Az így kapott kottasorokat, ahogy már megszoktuk, a @code{<<} és
@code{>>} jelekkel kell összekombinálni:

@lilypond[verbatim,quote]
\relative c'' {
  <<
    \new Staff { \clef treble c }
    \new Staff { \clef bass c,, }
  >>
}
@end lilypond

A @code{\new} parancs egy új @q{kontextus} létrehozására szolgál.
Egy kontextus egy zárt környezet, amely zenei eseményeket
(pl. hangokat vagy a @code{\clef} paranccsal jelölt kulcsokat) tartalmaz.
Egyszerűbb esetekben sok környezet automatikusan létrejön. Bonyolultabb
műveknél érdemes ezeket a környezeteket kézzel létrehozni.

Sokfajta környezet létezik. Többek között a @code{Score} (kotta),
@code{Staff} (kottasor) és @code{Voice} (szólam) környezetek tartalmazhatnak
dallamokat, míg a @code{Lyrics} (dalszöveg) környezet dalszöveget
tartalmazhat, a @code{ChordNames} (akkordnevek) környezet pedig akkordok
neveit tartalmazhatja.

A nyelvtanban a @code{\new} parancs egy zenei kifejezés elé fűzve
egy nagyobb zenei kifejezésnek számít. Bizonyos szempontból a negatív
előjelre hasonlít a matematikában. A @math{(4+5)} képlet egy kifejezés,
így a @math{-(4+5)} képlet egy nagyobb kifejezés.

Egy kottasorban elhelyezett ütemmutató minden más kottasorra is hat
alapesetben. Ugyanakkor az egy kottasorban szereplő előjegyzés
@emph{nem} hat a többi kottasorra. Ez azért az alapértelmezett viselkedés,
mert a transzponáló hangszereket tartalmozó és a politonális zene gyakoribb,
mint a poliritmikus.

@lilypond[verbatim,quote]
\relative c'' {
  <<
    \new Staff { \clef treble \key d \major \time 3/4 c }
    \new Staff { \clef bass c,, }
  >>
}
@end lilypond




@node Kottasor-csoport
@subsection Kottasor-csoport
@translationof Staff groups

@cindex zongoraszólam
@cindex kórusszólam

@funindex PianoStaff
@funindex GrandStaff
@funindex ChoirStaff

Fogalomtár: @rglos{brace}.

A zongoramuzsikát két összekapcsolt kottasorban szokás lejegyezni.
Egy zongoraszólam így hasonló a @ref{Több kottasor} c. szakaszban
szereplő több kottasort tartalmazó példához, csak most az egész párhuzamos
kifejezés egy @code{PianoStaff} kontextuson belül szerepel:

@example
\new PianoStaff <<
  \new Staff @dots{}
  \new Staff @dots{}
>>
@end example

Egy rövid zongoradarab-részlet:

@lilypond[verbatim,quote]
\relative c'' {
  \new PianoStaff <<
    \new Staff { \time 2/4 c4 e g g, }
    \new Staff { \clef bass c,, c' e c }
  >>
}
@end lilypond

Másfajta kottasor-csoportok is léteznek: a zenekari szólamok összekapcsolására
használatos @code{\new GrandStaff} vagy a kórusszólamok csoportosítására
szolgáló @w{@code{\new ChoirStaff}}. Ezek hasonló kontextusok, mint a
@code{\new PianoStaff}, csak másfajta kapcsot használnak, és máshogy kötik
össze az ütemvonalakat.


@seealso
Referencia: @ruser{Keyboard and other multi-staff instruments},
@ruser{Displaying staves}.


@node Hangok akkordba foglalása
@subsection Hangok akkordba foglalása
@translationof Combining notes into chords

@cindex akkordok
@cindex ritmusérték, akkordok

@funindex <
@funindex >
@funindex < ... >

Fogalomtár: @rglos{chord}.

Korábban láttuk, hogyan lehet több szólamot elérni dupla kacsacsőrök
használatával. Ehhez hasonló az akkordok leírása: az akkord hangjait
@emph{egyszeres} kacsacsőrök közé kell zárni. Mivel egy akkord minden
hangja ugyanannyi ideig tart, az akkord ritmusértékét nem az egyes
akkordhangok, hanem a záró kacsacsőr után kell megadni.

@lilypond[verbatim,quote,relative=2]
r4 <c e g>4 <c f a>2
@end lilypond

Az akkordokra érdemes úgy gondolni, mint az egyes hangokra:
szinte minden, amit egy hanghoz lehet rendelni, az egy egész akkordhoz is
rendelhető, ha a kacsacsőrökön @emph{kívül} helyezzük el.
Például így lehet átkötött vagy másképpen gerendázott akkordokat elérni:
a megfelelő jelzések a kacsacsőrök után szerepelnek.

@lilypond[verbatim,quote,relative=2]
r4 <c e g>8[ <c f a>]~ <c f a>2
r4 <c e g>8( <c e g>\> <c e g>4 <c f a>\!)
@end lilypond


@node Több szólam egy kottasoron belül
@subsection Több szólam egy kottasoron belül
@translationof Single staff polyphony

@cindex polifónia
@cindex több szólam egy kottasoron belül
@cindex kottasoron belüli szólamok
@cindex láthatatlan szünet
@cindex szünet, láthatatlan

@funindex << ... \\ ... >>
@funindex <<
@funindex \\
@funindex >>

A polifónia, azaz egy kottasoron belüli szólamok lejegyzése, bár nem
bonyolult jelenség, olyan fogalmak megértését feltételezi, amelyeket
még nem tárgyaltunk. Ezt most sem fogjuk megtenni. Ehelyett a
tankönyv megfelelő részére hivatkozunk, amely részletesen
elmagyarázza a témakört.

@seealso
Tankönyv: @ref{A szólamok zenét tartalmaznak}.

Referencia: @ruser{Simultaneous notes}.

@node Dalok
@section Dalok
@translationof Songs

Ez a szakasz a vokális zene és egyszerű dalok, valamint könnyűzenei számok
lejegyzésébe nyújt betekintést.

@menu
* Egyszerű dalok kottázása::
* Dalszöveg igazítása a dallamhoz::
* Azonos dalszöveg több kottasorhoz::
@end menu


@node Egyszerű dalok kottázása
@subsection Egyszerű dalok kottázása
@translationof Setting simple songs

@cindex dalszöveg
@cindex dal

@funindex \addlyrics
@funindex addlyrics

Fogalomtár: @rglos{lyrics}.

Egy angol gyermekdal, a @notation{Girls and boys come out to play} így
kezdődik:

@lilypond[verbatim,quote]
\relative c'' {
  \key g \major
  \time 6/8
  d4 b8 c4 a8 d4 b8 g4
}
@end lilypond

@notation{Dalszöveget} legegyszerűbben úgy lehet hozzáadni a dallamhoz,
hogy a dallam után írjuk az @code{\addlyrics} parancsot, majd a dalszöveget.
Minden szótagot szóközzel kell elválasztani.

@lilypond[verbatim,quote]
<<
  \relative c'' {
    \key g \major
    \time 6/8
    d4 b8 c4 a8 d4 b8 g4
  }
  \addlyrics {
    Girls and boys come out to play,
  }
>>
@end lilypond

Mind a dallamot, mind a dalszöveget kapcsos zárójelbe kell tenni, az egész
dalt pedig @w{@code{<< ... >>}} közé, mivel a zene és a szöveg egyszerre
kezdődik.

@node Dalszöveg igazítása a dallamhoz
@subsection Dalszöveg igazítása a dallamhoz
@translationof Aligning lyrics to a melody

@cindex melizma
@cindex aláhúzás
@cindex kötőjel
@cindex dalszöveg igazítása
@cindex dalszöveg, többszótagú szavak

Fogalomtár: @rglos{melisma}, @rglos{extender line}.

A gyerekdal következő sora: @notation{The moon doth shine as bright as day}.
Írjuk be ezt is:

@lilypond[verbatim,quote]
<<
  \relative c'' {
    \key g \major
    \time 6/8
    d4 b8 c4 a8 d4 b8 g4
    g8 a4 b8 c b a d4 b8 g4.
  }
  \addlyrics {
    Girls and boys come out to play,
    The moon doth shine as bright as day;
  }
>>
@end lilypond

A @notation{shine} szót két hangra kellene énekelni, így a dalszöveg nem
illeszkedik helyesen a hangokra. Egy @notation{melizmát} kell létrehozni.
Több lehetőség van arra, hogy egy szótagot több hangra elnyújtsunk; a
legegyszerűbb, ha a melizma hangjait kötőívvel összekötjük (ld. az
@ref{Átkötés és kötőív} szakaszt):

@lilypond[verbatim,quote]
<<
  \relative c'' {
    \key g \major
    \time 6/8
    d4 b8 c4 a8 d4 b8 g4
    g8 a4 b8 c( b) a d4 b8 g4.
  }
  \addlyrics {
    Girls and boys come out to play,
    The moon doth shine as bright as day;
  }
>>
@end lilypond

Most már a dalszöveg jól illeszkedik a dallamra, de az automatikus gerendázás
az angolszász konvenció értelmében nem megfelelő a @notation{shine as}
szavakon. Írjuk felül ezt kézzel (ld. az @ref{Automatikus és kézi gerendázás}
szakaszt):

@lilypond[verbatim,quote]
<<
  \relative c'' {
    \key g \major
    \time 6/8
    d4 b8 c4 a8 d4 b8 g4
    g8 a4 b8 c([ b]) a d4 b8 g4.
  }
  \addlyrics {
    Girls and boys come out to play,
    The moon doth shine as bright as day;
  }
>>
@end lilypond

A melizmát úgy adhatjuk meg másképp a kötőív helyett, hogy a dalszövegben
annyi alulvonás karakterrel (@code{_}) látjuk el a szótagot, ahány hangra (az elsőt
leszámítva) kiterjed:

@lilypond[verbatim,quote]
<<
  \relative c'' {
    \key g \major
    \time 6/8
    d4 b8 c4 a8 d4 b8 g4
    g8 a4 b8 c[ b] a d4 b8 g4.
  }
  \addlyrics {
    Girls and boys come out to play,
    The moon doth shine _ as bright as day;
  }
>>
@end lilypond

Ha egy melizma nagyon hosszú, @notation{szótagjelző vonalat} szokás húzni,
amíg a melizma tart. Ezt két alulvonással (@code{__}) jelezzük. Íme Purcell
@notation{Dido és Aeneas} c. operájából @notation{Dido búcsúáriájának} első
három üteme:

@lilypond[verbatim,quote]
<<
  \relative c'' {
    \key g \minor
    \time 3/2
    g2 a bes bes( a)
    b c4.( bes8 a4. g8 fis4.) g8 fis1
  }
  \addlyrics {
    When I am laid,
    am laid __ in earth,
  }
>>
@end lilypond

Eddig még egy példában sem szerepelt több szótagból álló szó.
Általában minden szótagot külön hangra kell énekelni, a szótagok
közé kötőjel kerül a kottában. Ezt a forrásfájlban két gondolatjel
@code{--} jelzi. Következő példánkban mindaz szerepel, amit eddig
megtanultunk a dallam és szöveg összekapcsolásáról:

@c no ragged-right here because otherwise the hyphens get lost,
@c but the example is long enough to avoid looking strange.
@lilypond[verbatim,quote,noragged-right]
<<
  \relative c' {
    \key g \major
    \time 3/4
    \partial 4
    d4 g4 g a8( b) g4 g4
    b8( c) d4 d e4 c2
  }
  \addlyrics {
    A -- way in a __ man -- ger,
    no __ crib for a bed, __
  }
>>
@end lilypond

Más dalszövegeknél, főleg olasz nyelvűeknél, épp ennek ellenkezőjére van
szükség: több szótagot kell egy hangra énekelni. Ezt úgy érhetjük el,
hogy összekötjük a két szótagot egy alulvonás karakterrel (@code{_}),
szóközök nélkül, vagy idézőjelbe rakjuk őket.
Rossini operájának alábbi részletében, Figaro @notation{Largo al factotum}
c. áriájában a @notation{Largo} szó @notation{go} szótagját és az
@notation{al} szót ugyanarra a hangra kell énekelni:

@c no ragged-right here because otherwise the hyphens get lost,
@c but the example is long enough to avoid looking strange.
@lilypond[verbatim,quote,noragged-right]
<<
  \relative c' {
    \clef bass
    \key c \major
    \time 6/8
    c4.~ c8 d b c([ d]) b c d b c
  }
  \addlyrics {
    Lar -- go_al fac -- to -- tum del -- la cit -- tà
  }
>>
@end lilypond


@seealso
Referencia: @ruser{Vocal music}.


@node Azonos dalszöveg több kottasorhoz
@subsection Azonos dalszöveg több kottasorhoz
@translationof Lyrics to multiple staves

@cindex dalszöveg több szólamhoz

Ha ugyanazt a dalszöveget akarjuk több szólamhoz rendelni,
választhatjuk az egyszerű megközelítést, mint ebben a példában,
mely Händel @notation{Júdás Makkabeus} c. oratóriumából való:

@lilypond[verbatim,quote]
<<
  \relative c'' {
    \key f \major
    \time 6/8
    \partial 8
    c8 c([ bes]) a a([ g]) f f'4. b, c4.~ c4
  }
  \addlyrics {
    Let flee -- cy flocks the hills a -- dorn, __
  }
  \relative c' {
    \key f \major
    \time 6/8
    \partial 8
    r8 r4. r4 c8 a'([ g]) f f([ e]) d e([ d]) c bes'4
  }
  \addlyrics {
    Let flee -- cy flocks the hills a -- dorn,
  }
>>
@end lilypond

Érdemes azonban a dalszöveget csak egyszer leírni, és később hivatkozni rá
változók segítségével. Ez a módszer a @ref{Művek szervezettebbé tétele változók segítségével}
c. szakaszban olvasható.

@seealso
Referencia: @ruser{Vocal music}.


@node Utolsó simítások
@section Utolsó simítások
@translationof Final touches

Ez gyakorlatunk befejező szakasza. Bemutatja, hogyan végezzük el az utolsó
simításokat egyszerű műveken, valamint bevezetést nyújt a tankönyv további
részébe.

@menu
* Művek szervezettebbé tétele változók segítségével::
* Verziószám::
* Cím és más adatok megadása::
* Abszolút hangmagasság-megadás::
* Az első lecke után::
@end menu


@node Művek szervezettebbé tétele változók segítségével
@subsection Művek szervezettebbé tétele változók segítségével
@translationof Organizing pieces with variables

@cindex változók
@cindex azonosítók
@cindex makrók
@cindex értékadás
@cindex hozzárendelés
@cindex újrafelhasználás
@cindex hivatkozás
@cindex változók, megengedett karakterek

Amikor a fentebb tárgyalt elemeket hosszabb művekké kombináljuk össze,
nagyon nagy és összetett zenei kifejezések állhatnak elő.
Sok szólam esetén a bemeneti fájlok áttekinthetetlenekké válnak.
Átláthatóságukat @emph{változók} használatával javíthatjuk.

A változók (másnéven azonosítók vagy makrók) segítségével a komplex
zenei kifejezéseket kisebb részekre bonthatjuk.
Egy változóhoz a következőképpen rendelhetünk értéket:

@example
dallam = @{ @dots{} @}
@end example

A @code{dallam} nevű zenei kifejezés tartalma később bárhová beilleszthető.
Ehhez csak egy @code{\} karaktert kell a neve elé írni (@code{\dallam},
akárcsak egy LilyPond parancs esetén).

@c KEEP LY
@lilypond[verbatim,quote]
hegedu = \new Staff {
  \relative c'' {
    a4 b c b
  }
}
csello = \new Staff {
  \relative c {
    \clef bass
    e2 d
  }
}
{
  <<
    \hegedu
    \csello
  >>
}
@end lilypond

@noindent
A változók nevei csak az angol ábécé betűit tartalmazhatják. Nem
tartalmazhatnak ékezetes karaktert, számot, aláhúzást, kötőjelet stb.

A változókat azelőtt kell definiálni, mielőtt még hivatkoznánk rájuk,
de később akármennyiszer felhasználhatjuk őket, így pl. könnyebben vihetünk
be sokszor ismétlődő szakaszokat.
Akár egy másik változó definíciójában is hivatkozhatunk egy korábbi
változóra.

@c KEEP LY
@lilypond[verbatim,quote]
triolaA = \times 2/3 { c,8 e g }
utemA = { \triolaA \triolaA \triolaA \triolaA }

\relative c'' {
 \utemA \utemA
}
@end lilypond

Sok más típusú értéket is hozzárendelhetünk egy változóhoz. Például:

@example
szelesseg = 4.5\cm
nev = "Wendy"
AOtosLap = \paper @{ paperheight = 21.0 \cm @}
@end example

Tartalmától függően egy változó különböző helyeken használható fel.
Az alábbi példa a fenti változókat hasznosítja újra:

@example
\paper @{
  \AOtosLap
  line-width = \szelesseg
@}
@{
  c4^\name
@}
@end example


@node Verziószám
@subsection Verziószám
@translationof Version number

@cindex verzió
@cindex verziószám
@cindex frissítés

@funindex \version
@funindex version
@funindex convert-ly

A @code{\version} utasítással kell megadni, hogy a LilyPond melyik verziója
számára készült a fájl:

@example
\version @w{"@version{}"}
@end example

@noindent
Ezt megállapodás szerint a LilyPond fájl legelejére helyezzük.

A verziómegjelölés célja, hogy a LilyPond későbbi verziójára való átállás
minél zökkenőmentesebb legyen. A nyelvtanban bekövetkezett változásokat egy
speciális program, a @command{convert-ly} képes kezelni, és a @code{\version}
utasítás alapján állapítja meg, hogy milyen szabályok szerint frissítse a
fájlt. Erről bővebb információ a @rprogram{Updating files with convert-ly}
szakaszban található.

@node Cím és más adatok megadása
@subsection Cím és más adatok megadása
@translationof Adding titles

@cindex cím
@cindex szerző
@cindex fejléc
@cindex metaadatok

@funindex \header
@funindex header

A címet, szerzőt, opus-számot és hasonló adatokat a @code{\header}
blokkban kell megadni. Ez a fő zenei kifejezésen kívül helyezendő el; a
@code{\header} blokk általában a verziószám alatt szerepel.

@example
\version @w{"@version{}"}
\header @{
  title = "Szimfónia"
  composer = "Én"
  opus = "Op. 9"
@}

@{
  @dots{} music @dots{}
@}
@end example

Amikor a fájl feldolgozásra kerül, a cím és a szerző neve a kotta tetején
jelenik meg nyomtatásban. A mű egyéb adatainak megadási módja és elhelyezése
a @ruser{Creating titles} c. fejezetben található.


@node Abszolút hangmagasság-megadás
@subsection Abszolút hangmagasság-megadás
@translationof Absolute note names

@cindex hangmagasság
@cindex abszolút hangnevek
@cindex abszolút mód
@cindex abszolút hangmagasság-megadás

Eddig mindig @code{\relative} módban adtuk meg a hangmagasságot.
Ez a legkönnyebb módja a legtöbb zenemű bevitelének, de létezik a
hangmagasság megadásának egy másik módja is: az abszolút mód.

A LilyPond a @code{\relative} blokk elhagyása esetén minden hangmagasságot
abszolútként értelmez. A @code{c'} mindig az egyvonalas c hangot jelöli, a
@code{b} az alatta levő hangot, a kis h-t, a @code{g,} pedig a nagy g-t.

@lilypond[verbatim,quote]
{
  \clef bass
  c' b g, g,
  g, f, f c'
}
@end lilypond

Íme egy négy oktávos skála:

@lilypond[verbatim,quote]
{
  \clef bass
  c, d, e, f,
  g, a, b, c
  d e f g
  a b c' d'
  \clef treble
  e' f' g' a'
  b' c'' d'' e''
  f'' g'' a'' b''
  c'''1
}
@end lilypond

Amint az látható, a magas hangok beviteléhez sok @code{'} jel szükséges.
Itt van például egy Mozart-idézet:

@lilypond[verbatim,quote]
{
  \key a \major
  \time 6/8
  cis''8. d''16 cis''8 e''4 e''8
  b'8. cis''16 b'8 d''4 d''8
}
@end lilypond

A sok aposztróftól kevésbé lesz olvasható a bemenet, és így könnyebb hibázni.
A @code{\relative} módban az előző példát sokkal könnyebb elolvasni és
begépelni:

@lilypond[verbatim,quote]
\relative c'' {
  \key a \major
  \time 6/8
  cis8. d16 cis8 e4 e8
  b8. cis16 b8 d4 d8
}
@end lilypond

Ha relatív módban hibát vét az ember (eggyel több vagy kevesebb @code{'} vagy
@code{,} jelet használ), a hiba azonnal szembetűnő -- a hibás hangtól kezdve
minden hang elcsúszik egy oktávval. Abszolút módban az egyszeri hiba nem
ilyen könnyen észrevehető, és nehezebb megtalálni.

Az abszolút mód olyan dallamoknál lehet előnyös, amelyekben nagy
hangközugrások vannak, de leginkább a LilyPond-fájlok
számítógéppel történő generálásánál bizonyul különösen hasznosnak.


@node Az első lecke után
@subsection Az első lecke után
@translationof After the tutorial

Gratulálunk az alapok elsajátításához! Az első lecke befejezése után
javasolt egy-két darab begépelésével nagyobb gyakorlatra szert tenni.
Egy lehetőség például a @ref{Sablonok} használata.
Ha valamilyen kottaelem ismertetésére még nem került volna sor, a
Kottaírás kézikönyvéből kikereshető, a @ruser{Musical notation} fejezettől
kezdve. A sablonok között nem szereplő hangszeregyüttes esetén érdemes
@ref{A sablonok kibővítése} c. fejezetet elolvasni.

Pár rövid darab megírása után következhetnek a tankönyv további fejezetei.
Természetesen már most is elolvashatóak, de mivel nagyobb jártasságot
feltételeznek a LilyPond nyelvében, tanácsos most ezeket átlapozni, és csak
azután visszatérni rájuk, amikor már több tapasztalatot szerzett az ember.

A tankönyv minden szakaszának végén található egy @strong{Lásd még} bekezdés
is, mely más szakaszokra mutató kereszthivatkozásokat tartalmaz: ezeket első
olvasásra nem praktikus követni, csak az egész tankönyv elolvasása után, az
összefüggések meglátása végett.

Minél előbb ajánlott elolvasni @ref{A dokumentációról} c. szakaszt.
Mivel nagy mennyiségű segédanyag áll rendelkezésre a LilyPondról, az új
felhasználók sokszor nem tudják, hova forduljanak segítségért. A
dokumentációról szóló rész figyelmes elolvasása csak öt percbe kerül,
de megelőzi azt, hogy az olvasó bosszantó órákat töltsön azzal, hogy rossz
helyen keresgél.